A testemmel való kapcsolatomat régen így lehetett jellemezni: elhidegült, elégedetlen, olykor ellenséges. Ezért jelentett nagy fordulatot, amikor jógázni kezdtem, és megtapasztaltam, hogy a testre figyelés nemcsak nyomasztó és szégyenkeltő, hanem lazító, feltöltő és élvezetes is lehet. Az intenzív pozitív testi érzetek és a bizsergető „energia”-élmények arra sarkalltak egyrészről, hogy megosszam a tapasztalataimat minél több emberrel, másrészről pedig, hogy megértsem tudományosan: miért energetizál a befelé figyelés?

Ebben a cikkben megtudhatod, a kilenc évnyi tudományos detektívmunkánk során milyen lépésekben derítettük ki az igazságot a testi figyelemről és a testi érzetekről, és hogy mik a kutatásaink legizgalmasabb tanulságai. Arra is választ kaphatsz, hogyan lehetne közös nevezőre hozni az orvoslást, a természetgyógyászatot és a lélekgyógyászatot, és hogy az integrálásuk miért lenne jó mindenkinek. 

A kutatások kezdete és vége

A kíváncsiságom kielégítéséhez egy remek kutatási témavezetőt és kutatócsoportot találtam kilenc évvel ezelőtt: Köteles Ferenc placebókutató biológus-pszichológust, az ELTE Ádám György pszichofiziológiai labor vezetőjét.

A közös munkánk során összesen hét kutatást végeztünk el, amikben megvizsgáltuk:

1. kutatás: Hányan éreznek valamilyen testi érzetet, ha befelé figyelnek, és miben különböznek a "testérző" emberek a "nem-érzőktől"?
2. kutatás: A korábbi tudományos cikkek mit derítettek ki a bizsergés és más testi érzetek létrejöttéről? 
3. kutatás: Hogyan befolyásolja a testi érzeteket a testtel való személyes kapcsolat?
4. kutatás: Mennyire változékony az a tulajdonságunk, hogy érzünk-e testi érzeteket, ha befelé koncentrálunk?
5. kutatás: Milyen hatása van az emberekre a befelé összpontosításnak?
6. kutatás: Történik-e kísérleti eszközökkel kimutatható fizikai változás a megbizsergetett testrészekben?
7. kutatás: A jógatanulás hatására erősödik-e a testi érzetek észlelésének képessége?

A kutatásaink sok tudományos gyümölcsöt hoztak (itt eléred a cikkeket, a szakdolgozatot és a disszertációt), és a pontot az i-re a bizsergető phd-m sikeres védése tette fel, ahol a "bizsergés doktora" lettem.

Te érzel testi érzeteket? (1. kutatás) 

Először annak szerettünk volna a végére járni, hogy másokkal is van-e az úgy, hogy ha egyes testrészeire figyel, akkor különböző érzeteket (pl. bizsergés, melegség, nyomás) észlel. Ezért kidolgoztunk egy írásos mini-tesztet, amivel a testi figyelem érzetkeltő hatását kérdőívesen lehet vizsgálni. Ha van kedved, te is kipróbálhatod magadon:

 „Kérlek, most koncentrálj egy általad választott testrészedre (pl. kezek, fül, csípő) behunyt szemmel, 10-15 másodpercig!
Tapasztaltál az adott területen valamilyen testi érzetet akkor, amikor rá figyeltél?”

Legelőször egy közel 1200 sportolót bevonó kérdőíves vizsgálatban tettük fel ezt a kérdést. Azt találtuk, hogy a résztvevők kétharmadánál jelentkezett valamilyen testi érzetet a befelé figyelés hatására. A vizsgálatunk segítségével azt is lenyomozhattuk, miért van az, hogy van, aki érez érzeteket, és van, aki nem. Az életkor és a nem nem számítottak, sem az, hogy milyen gyakran sportol valaki. Viszont beazonosítottunk néhány pszichológiai mutatót, amik együtt jártak a testi érzet megjelenésével:

• testi tudatosság: az arra való hajlam, hogy figyeljünk a testünkre, és képesek legyünk érzékelni őt, akár hétköznapi helyzetekben is
• testi túlérzékenység (szakszóval: szomatoszenzoros amplifikáció): az arra való hajlam, hogy a testi érzeteket kellemetlennek és veszélyesnek címkézzük, és felerősítsük

Azt is kiderítettük, hogy nagyobb eséllyel éreztek testi érzetet a mini-tesztünkben azok, akik olyan „sportot” gyakoroltak, ami direkt növeli a testi tudatosságot (mint a jóga, Pilates, kung-fu), míg az aerobikozók vagy társas táncra járók kevésbé éreztek érzetet.

Mit tud a tudomány a testi érzetekről? (2. kutatás)

Ekkor kíváncsiak lettünk, egyáltalán hogyan lehetséges az, hogy a testi figyelem hatására testi érzetek keletkezzenek? Bújni kezdtük a tudományos adatbázisokat az interneten, a témába vágó könyveket rendeltünk külföldről, és sok-sok óra olvasás és emésztés után összeállt a kép (erről részletesen itt írtam). Úgy tűnik, testi érzetek nem csak akkor keletkeznek, ha valami speciális külső vagy belső inger éri a testet. A testünk normális, állandóan zajló életfolyamatai egy folytonos háttérzajt okoznak a testérző idegrendszerben, amiket hétköznapi esetben a tudat kiszűr, hogy ne zavarjon. Nem érezzük például életünk minden percében a légzésünket, a szívverésünket, a testhőmérséklet szüntelen ingadozásait, az izmok feszülését és lazulását. Ahogy nem érezzük a szövetek és érzékelő idegek működéséről hírt adó bizsergést sem. De ha szándékosan a testre figyel valaki (például mert csodabogár kutatók, mint mi, egy kérdőívben erre kérjük), akkor a figyelem megnyitja a kaput a testi érzetek előtt, és azok tudatosulhatnak.

Sőt, a képzelet és a figyelem képes előállítani „mintha testi” érzeteket is: ilyenkor, bár tudatosan észlelünk valamit a testben, és olyan érzés, mintha valamelyik testrésztből jönne a jelzés, valójában azt az agyunk gyártja le a testérzékelő agyi központ vetítővásznára.

Azt is leszűrtük a szakirodalomból, hogy majdnem mindegyik érzelem okozhat testi érzeteket. Tehát ahogy a vizsgálati alanyaink a testükre figyeltek, lehetséges, hogy ez némelyekben érzelmeket keltett (például feszültséget, szégyent, félelmet, vagy épp büszkeséget), és ezek az érzelmek okozták a testi érzetet. Vagy az is lehet, hogy amikor a résztvevők behunyták a szemüket és befelé figyeltek, akkor bekapcsoltak a testtudatos önszabályozó „reflexek”: például kiigazították a testtartásukat, vettek néhány mély levegőt, vagy elkezdtek relaxálni vagy meditálni. Ezek, akár az érzelmek, mind-mind meg tudják változtatni a szövetek állapotát, és ezáltal képesek testi érzeteket okozni. 

A bizsergést magyarázó négy legfontosabb modell:
0. Nincs bizsergés: külső ingerlés nélkül és az érzékelés fentről történő befolyásolása nélkül az érzékszervi háttérzajt a központi idegrendszer kiszűri (vízszintes fekete vonal), így az nem tudatosul. 
1. Afferens modell: a testrész ingerlése eléri az agyat, és bizsergésként tudatosul.
2. "Mintha testi érzet" modell: a testre irányított figyelem közvetlenül egy agyi érzőterületet aktivál, így a bizsergés a testrészből érkező jel nélkül is létrejön. 
3. Figyelmi szűrő modell: a testre irányított figyelem kinyitja a kaput a korábban elnyomott érzékszervi jel előtt, így az tudatosulhat. 
4. Efferens modell: az érzelmi, mozgásos és önszabályozó folyamatok változást (pl. lazulást, vérbőséget) okoznak a testrészek szöveteiben, amit bizsergésként észlelünk.

Tehát, amikor valakit megkérek, hogy hunyja be a szemét, figyeljen egy testrészére, és ő pár másodperc után valamilyen érzetet kezd el érezni ott, akkor (legalább) négyféle mechanizmus egyike, vagy többük kölcsönhatása állhat a háttérben:

1. az aktív koncentrálás miatt észrevesz korábban figyelmen kívül hagyott érzeteket,
2. a testi figyelem bekapcsolja az agyi testérzékelő központokat, "fizikai illúziókat" (mintha-testi érzeteket) keltve
3. a testre figyelés különböző érzelmeket generál, amik a testi érzeteket is megváltoztatják
4. a testre figyelés önszabályozó reakciókat kapcsol be (lazulás, kényelmesebb testtartás vagy légzés), amik megváltoztatják a testi érzeteket.

És persze ezeken kívül is létezhetnek érvényes magyarázatok. Például lehet, hogy a testi figyelem valóban képes olyan "energiák" megmozgatására, amiket a tudomány ma még sem értelmezni, sem mérni nem tud. 

Mit árulnak el a testi érzetek rólunk? (3. kutatás)

Ezek után ismét egy vizsgálatot terveztünk, ezúttal ki akartuk deríteni a testtel való személyes kapcsolat hatását a testi érzetekre. A 242 felnőttet bevonó online kérdőíves kutatásunk eredménye szerint a mini-tesztünk elvégzése során nagyobb valószínűséggel számoltak be testi érzetről azok, akik:

• nagyobb testi tudatossággal és testi túlérzékenységgel rendelkeznek
• amúgy is rendszeresen élnek meg különféle testi panaszokat, tüneteket
• elégedetlenek a testképükkel, pl. karcsúbbak vagy izmosabbak szeretnének lenni a mostani állapotnál
• hajlamosak hallgatni a testükre akkor, amikor döntéshelyzetbe kerülnek

Egy másik új vizsgált jellemző, a test és tudat megélt szétkapcsoltsága (vagyis, hogy milyen gyakran éli meg valaki azt, hogy mást akar a teste és mást a lelke, és hogy a kettő nem tud összeérni) a várttal ellentétben a testi érzetet tapasztaló emberekben magasabb volt. A testtudat-technikában tapasztalt emberek pedig itt is valószínűbben jelentettek nekünk testi érzetet a befelé figyelés után. 

Mi okozhatja az érzeteket? (4. kutatás)

Időközben elkezdtem a Gendlin-féle Fókuszolást tanulni, ahol központi elem a testi tudatosság. És alapvető az a filozófia, hogy a kíváncsi befelé figyelés megmutat fontos testi érzeteket, amiken keresztül a „nem tudatos” részünkkel tudunk kommunikálni, és segíthetünk a belső ellentéteknek napvilágra kerülni és megváltozni. Úgyhogy már tűkön ültem, hogy az online kérdőívezés személytelen munkája után mikor találkozhatok hús-vér emberekkel, hogy élőben is megfigyelhessem, milyen hatása van másokra a testi figyelemnek.

Így, a negyedik vizsgálatban 69 egyetemi hallgatóval találkozhattam a laboratóriumunkban, hogy egy körülbelül 30 perces vizsgálatban meghatározott testrészekhez kísérjem a figyelmüket az instrukcióim segítségével, és megkérdezzem őket utána arról, hogy mit tapasztaltak. A résztvevők összesen 56 különféle érzetről számoltak be, ezek közül a leggyakoribb a bizsergés volt (17%). Az érzetek átlagosan 4 másodpercnyi befelé figyelés után bukkantak elő, közepesen intenzívek voltak (1-10-es skálán 5,7), és nagy átlagban semlegesek. Nagyon izgalmas volt, amikor megkérdeztem az embereket, hogy minek tulajdonítják a tesztben észlelt érzeteket. Sokan említettek betegséget, sérülést, vagy műtétet az adott területen, és többször előfordult, hogy már évek-évtizedek elteltek azóta, de mintha a test még mindig „emlékezne” az esetre. Mások egy-egy testtudat technikában vagy spirituális módszerben voltak jártasak, és arról számoltak be, hogy a teszt során automatikusan elkezdték alkalmazni az ott tanultakat, például relaxáltak egyet, és ez okozta az érzeteket. Felmerült másoknál a (helytelen) testtartás, a mozgáshiány, a szoros öltözék, az izomláz, alváshiány, másnaposság. Többször említették, hogy az aktuális érzelmi állapot jelzett a testi érzeteken keresztül, vagy számoltak be arról, hogy a testre figyelés közben eszükbe jutott egy emlék vagy álom, és az okozott testi érzetet.

Megkérdeztem őket a teszt után, hogy hogyan érezték magukat, milyen hatással volt rájuk a befelé figyelés. A többség élvezte a gyakorlatot, nyugtatónak vagy kikapcsolónak élték meg, bár szép számmal voltak azok is, akiknek zavarba ejtő volt (például egy idegen emberrel kettesben lenni és az instrukcióit követni behunyt szemmel), vagy ijesztő (például a testben találkozni megmagyarázhatatlan érzetekkel). Néhányan jelentőségteli felismerésre tettek szert (például elhatározták, hogy a jövőben jobban fognak bánni a testükkel, nem hanyagolják el), másoknak a siker-kudarc élmény volt a legmeghatározóbb, hogy “sikerült-e érezni” valamit.

Mivel a tesztet ugyanezeken az embereken elvégezhettem az egyetemi félév elején is és a végén is, ezért az is kiderült, hogy a testi érzetek megjelenése nemcsak a pillanatnyi állapottól függ, hanem egyfajta változatlan tulajdonságként jellemzik az embert. Azok a résztvevők, akik az első méréskor jeleztek érzetet, nagy eséllyel a második mérésnél is jeleztek.

Nemcsak élőben végeztem el a vizsgálatokat, hanem ugyanazt az online kérdőívet is kitöltettem, amit az első két vizsgálatban használtam. Mivel a kérdőíves és az élő teszt pontszámai együtt jártak, ezért megnyugodhattam, hogy a két módszer hasonló eredményre vezet.

Ennek a vizsgálatnak viszont voltak „rossz hírei” is, mert a korábban feltárt lelki magyarázó tényezők közül egyedül a testi tudatosság és a testi túlérzékenység mutatott kapcsolatot a testi érzetekkel. Függetlennek tűnt a testi érzetektől minden más vizsgált mutató (a testi panaszok mennyisége, a testképpel való elégedetlenség, a testre hallgatás, a testtudat technikában való jártasság és a testtudat szétkapcsoltság is).

A leggyakoribb érzet pedig toronymagasan a... (5. kutatás)

Csináltunk egy ötödik vizsgálatot is, hogy ellenőrizzük az előző eredményeket. Itt majdnem száz (94, hogy pontos legyek) hallgatóval ismételtettük meg az online kérdőívek kitöltését. Ez azért volt nagyon fontos, mert a korábbi online kérdőíveknél csak annyit kérdeztünk (ahogy azt látod a fenti dőlt betűs példában), hogy tapasztalt-e az alany testi érzetet. Azt nem kérdeztük meg, hogy mit érzett pontosan. Lehet, hogy a korábbi válaszadók „igen”-je csak annyit jelentett, hogy éppen megéheztek, vagy rájöttek, hogy sajog a derekuk. Ebben a negyedik vizsgálatban végre azt is kértük tőlük, írják le, pontosan mit éreztek. A válaszaik megnyugtatóak voltak: leggyakrabban bizsergést éreztek (gyakori volt még a melegség, pulzus, zsibbadás).

Ami viszont a pszichológiai jellemzőket illeti, bár újra azt találtuk, hogy a testi érzetek jelzése összefügg a testi tudatossággal, a testi túlérzékenységgel és a testre hallgatással, de az összes többi jellemző függetlennek bizonyult tőle (a testi panaszok mennyisége, a testképpel való elégedetlenség, a testtudat technikában való jártasság, a testtudat szétkapcsoltság).

Miért történhetett, hogy az első két vizsgálatban megjelenő, jelentőségteli eredmények nem jöttek ki az egyetemi hallgatók vizsgálatában? Nem tudjuk. Azt sejtjük, hogy mivel az egyetemisták kérdőíve sokkal hosszabb volt (mert sok egyéb dolgot vizsgált benne a kutatócsoportunk több tagja), így lehet, hogy a testre figyelős tesztünk kitöltésekor már elegük volt az egészből, nem figyeltek annyira, vagy csak hasraütés-szerűen beírtak valamit. Az is magyarázhatja, hogy az első két vizsgálatba rengeteg embert bevontunk (majdnem 1200, illetve 250 főt), az egyetemi hallgatók viszont kevesebben voltak, mint száz-száz fő, ezért náluk nagyobb eséllyel kenődnek el az összefüggések a statisztikai elemzés során, nem jönnek ki annyira a mintázatok. 

A kütyük tudják mérni a bizsergést? (6. kutatás)

A hatodik vizsgálatot azért szerveztük meg, mert előtört belőlem a kutatóorvosi véna, és szerettem volna mérőeszközökkel lemérni, mi történik a testrészekben abban a pillanatban, amikor valaki bizsergést észlel ott. 27 egyetemi hallgató vett részt önként a laboratóriumi kísérletben, melynek során a tenyér és a felkar érzeteire figyeltek behunyt szemmel, és én közben egyszerre mértem többek közt a bőrhőmérsékletet, a bőr elektromos vezetőképességét (amit a hazugságvizsgálatok során is használnak, emelkedése az izgalmi szintre utal), az izmok feszültségét, a szívritmust. A bizsergéssel semmilyen méréssel kimutatható testi változás nem járt együtt. Viszont, érdekes módon, a testi tudatosság kérdőíven minél nagyobb pontszámot ért el valaki, annál valószínűbb volt, hogy észlelt bizsergést a vizsgálatkor. Ez arra utal, hogy a bizsergés inkább fejben dőlt el, és nem testi változások okozták, sőt, mérhető testi változások talán nem is kísérik ezt az érzetet. Kíváncsiságból kielemeztem a második leggyakoribb érzettel, a melegséggel kapcsolatos adatokat is. Azt találtam, hogy minél lazább volt a résztvevő karizma, annál nagyobb eséllyel tapasztalt melegedést a tenyerében.

Hogyan hat a jóga? (7. kutatás)

Egy hetedik, utolsó vizsgálatot is sikerült tető alá hoznunk az Ádám György labor csapatával. Ezzel a nagy ívű kutatással a jóga testre és lélekre gyakorolt hatását térképeztük fel kérdőívekkel és tesztekkel, összesen 90 egyetemi hallgató bevonásával. A hallgatók egyik része az egyetemi félév során minden héten eljött hozzánk egy kezdő jógatanfolyamra – és a tanfolyam előtt és után is elvégeztük rajtuk a méréseket. A hallgatók másik része ugyanekkor vett részt a méréseken, a félév során viszont nem jógáztak (ők lettek a kontroll csoport, akikhez viszonyítva néztük a változásokat a jógázókbant). Azt találtuk, hogy a jógázás hatására a résztvevők jelentősen több testi érzetről számoltak be a testrefigyelős tesztünk elvégzése közben, a bizsergés mindenhol a leggyakrabban jelentett testi érzet volt. Az is kiderült, hogy a résztvevők a jógatanfolyam hatására fejlődtek a testi önszabályozás terén, vagyis abban, hogy mennyire képesek az érzelmi stresszt kezelni a testi tudatosság segítségével, pl. légzéssel vagy testfigyeléssel. Sőt, minél többet fejlődött egy résztvevő a testi érzetek megfigyelésében, annál inkább megerősödött a testi önszabályozás képessége. Egyszerűen lefordítva: ha jógával megtanulsz bizseregni, akkor fejlődik az a képességed is, hogy a stresszt kezelni tudd.

A legfontosabb felismeréseink

A 9 év bizsergéskutatás legnagyobb eredményének azt tartom, hogy kifejlesztettünk két „bizsergés”-mérő módszert: egy mini-tesztet, amit online is el lehet végezni, és egy kísérletet, amit hús-vér találkozással lehet végrehajtani.

Összegzésképp, a hét vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy:

• Az a képességünk, hogy a testre figyeljünk, és ott érzeteket vegyünk észre, viszonylag stabil, a személyiségünket időben hosszútávon jellemzi. 
• De, különböző testtudatfejlesztő technikával (például jóga, Pilates) növelhető a testi érzetek észlelése.
• A testérzés képessége kapcsolatot mutat azzal az általános hajlammal, hogy mennyire figyelünk oda a testre a mindennapokban..
• A testre figyeléskor leggyakrabban megjelenő érzet a bizsergés, és a különféle érzetek okát a legkülönbözőbb módokon magyarázzák az emberek, például korábbi betegség vagy műtét, a testmozgás vagy alvás mennyisége, az életerő-energia áramlása, testtudat technika (relaxáció) önkéntelen alkalmazása.
• A „bizsergés” képességének van árnyoldala, hisz együtt jár a testi túlérzékenységgel (vagyis azzal a hajlammal, hogy a testi jeleket túl intenzívnek vagy fenyegetőnek élje meg valaki). De van napfényes oldala is, hisz a testre hallgatás (vagyis, hogy döntéshelyzetekben mennyire tud valaki támaszkodni a testi érzetekre) és a testi önszabályozás (a stressz kezelésének képessége a testfigyelés vagy légzés segítségével) is magasabb a „bizsergőknél”.

A tudományunk határai és hatásai 

Fontos észben tartani, hogy ezek az eredmények a vizsgálatainkban részt vevő emberekre igazak, és hogy mennyire lehet általánosítani belőlük, ezt jövőbeli kutatások tudják kideríteni. Ezt tetézi, hogy a legtöbb összefüggés, amit itt bemutattam, gyenge statisztikai erővel bírt, vagyis a jellemzők, bár tényleg kapcsolatban állnak egymással, de nem túl szorosan. Például a legtöbb “bizsergő” kutatási résztvevőnek magas volt a testi tudatossága, de akadtak olyanok is szép számmal, akik bár bizseregtek, mégis átlagon aluli testi tudatosság jellemezte őket, és olyanok is, akik nem bizseregtek, mégis kiugróan erős testi tudatossággal bírtak. A kutatásaink során még használtunk néhány kérdőívet és mutatót, amik nem igazán adtak értelmezhető eredményt, úgyhogy itt nem beszéltem róluk (egy igazi tudományos cikkben illene bemutatni az összes eredményt, a negatívakat is).

Mindezzel együtt, azt gondolom, hogy a testi érzetek és a bizsergés tudományos megértéséhez segítséget nyújthat az eddigi kutatói munkásságunk. Remélem, hogy az eredményeink elég meggyőzőek ahhoz, hogy jövőbeli kutatások is használják a módszerünket, és folytatódjon annak a megértése:

1. Milyen hatása lehet a testnek adott figyelemnek? Mik a hatékonyság feltételei?
2. Hogyan képesek a tudati folyamatok előidézni testi panaszokat?
3. Hogyan lehetséges a belső összpontosítás kigyakorlásával az egészség megőrzése, az energiaszint növelése, a feszültség csökkentése és a boldogság fokozása?

Az integrált gyógyítás alapja: testtudat

Ezekre a kérdésekre azért lenne jó választ találni, mert az segítené az orvoslás, az önismeret és a természetgyógyászat közeledését. Ugyanis, orvos–önismereti tréner–jógaoktatóként azt látom, hogy jelenleg ez a három terület jórészt egymástól elválasztva, olykor pedig kifejezetten ellenségesen létezik. Nagy a vita például a betegségek lelki eredetéről, és az energia létezéséről is, a csakrákról már nem is beszélve. Ennek az elválasztottságnak pedig az emberek, a gyógyulni és fejlődni vágyók isszák meg a levét. Bizonyos esetekben alig lehet kideríteni, hogy a három megközelítés közül melyikhez kell fordulni, vagy hogy a három terület hogyan kombinálható egymással. Fontosnak tartom, hogy a nyugati orvostudomány, a keleti és komplementer-alternatív módszerek és a lelki-önismereti módszerek közös nevezőre jussanak a testtudat megértése révén. És hogy az integrálásukkal megszülessen egy hatékonyabb, az emberek személyes igényeihez jobban igazítható segítő-gyógyító megközelítés.

Remélem, hogy a bizsergéskutatásaink hozzájárulnak ehhez is. 

Szeretnéd te is tudományosan kutatni a test-tudat kapcsolatot, vagy egy egészségfejlesztő-gyógyító módszer hatékonyságát?
Vagy szeretnél személyes segítséget kapni a testtel való kapcsolatod és az energiaszinted javításához?
Fordulj hozzám bizalommal drótpostán: drtihanyibenedek@gmail.com!

dr. Tihanyi Benedek T.
Élményjóga-oktató, kutatóorvos, meseterapeuta, testtudat tréner

• Csatlakozz a Hírlevelem közösségéhez: bit.ly/hirlevelTB
• Nézz körül a Facebook lapomon: facebook.com/drtihanyibenedekt/
• Mentsd el az eseményeim Naptárát: http://bit.ly/naptárTB
• Olvass bele a Blogomba: bit.ly/baratkozzatesteddel
• Nézz bele a Vlogomba: bit.ly/VLOGtihanyibenedek

• Lapozz bele a Tudományos munkáimba: bit.ly/tudományos. Olvass bele a bizsergésről szóló phd disszertációmba, és nézd meg a témában megjelent cikkeinket. 

E cikk csiszolásában nagy segítséget nyújtott Czinege Ádám Balázs, Aggod Zsuzsa, Göncz Renáta, Kiszel Nóri és Hevesi Judit. Hála nekik! 

És Köszönetemet fejezem ki a közös tudományos munkáért:

• Köteles Ferenc témavezetőmnek és prof. Bárdos György volt-intézetigazgatónknak és az Ádám György labor alapítójának,
• szerzőtársaimnak: Florian Beissnernek, Ferentzi Eszternek, Csala Barbarának, Rácz Józsefnek, Tolnai Nórának, Sági Andreának, Raechel Drew-nak,
• a kutatási adatgyűjtőknek: Szemerszky Renáta, Dömötör Zsuzsanna, Berkes Tímea, Somoskői Dániel, Szekeres Zsófia, Szegedi Andrea, Kollárszky Boglárka, Szabó Zsófia, Paksi Lilla, Nemesbüki Veronika, Szűcs Nagy Dorina, Balogh Viktória, Decsi Viktória,
• George Michaelnek az inspiráló felfedezéseiért és levelezésért, 
• barátomnak, Zörgő Szilviának az ötletekért 
• és férjemnek, Czinege Ádám Balázsnak a szövegek lektorálásáért,
• továbbá az Ádám György labor és az ELTE Egészségfejlesztési- és Sporttudományi Intézet minden munkatársának a támogató közegért: