Az aranyérrel kapcsolatos panaszok nagyon gyakoriak és a hétköznapi élet akadályozásáig súlyosbodhatnak. Ráadásul az érintett testtájék tabusága miatt vannak, akik egyáltalán nem mernek beszélni róla vagy segítséget kérni. 

A saját fájdalmas tapasztalataim által hajtva gyűjtögetem a tudásmorzsákat évek óta: mi is az az aranyér, mi okozza, és mit tehetünk a panaszok csökkentésére? Ebben a cikkben mindent megosztok veled, amit csak kiderítettem és amire rájöttem. Az életmódtanácsok után a lelki összefüggésekről is olvashatsz. 

Mi az aranyér?

 Aranyérrel a népesség szinte 100%-a rendelkezik. Ugyanis ez a név orvosi értelemben azt a sűrű érhálózatú párnát jelenti, ami minden egészséges esetben megtalálható a végbél falában. Az aranyérnek fontos szerepe van a székletvisszatartásban, mert nyugalmi helyzetben ő adja a 15–20%-át a végbélnyomásnak (amivel a végbél zárva tartja magát).

Az aranyérbetegségkor (amit a népnyelv egyszerűen aranyérnek nevez) az itt lévő érhálózat kitágul, a terület megduzzad, és kidomborodik.

A külső aranyérbetegség esetén mindez a végbél legutolsó szakaszán történik, ahol a bőrhöz hasonló hám borítja a bélfalat, így a bőrhöz hasonlóan rengeteg az érzékelő ideg. A külső aranyérbetegség nyugalomban is fájdalmat tud okozni, különösen, ha gyulladással társul, vagy ha vérrög képződik az érben.

Ha viszont az aranyérbetegség egy ennél beljebb eső szakaszon történik (belső aranyérbetegség), ahol a bélhámban lévő érzőidegek jelzései szinte alig tudatosulnak, akkor nyugalomban általában nem vezet fájdalomhoz, és így észrevétlenül növekedhet. Súlyos stádiumban, amikor a belső aranyér székelés közben a külvilágba kidomborodik, és székelés után nem húzódik vissza magától (csak kézzel vagy azzal se helyezhető vissza a végbélbe), akkor az erek elszorulása észlelhető fájdalmat okozhat.

Az aranyérbetegség (legyen az belső vagy külső) leggyakoribb jele a vérzés, ami friss piros foltként jelenhet meg a székleten vagy WC-papíron. További panaszok: egyrészt ha az aranyeres csomó miatt a végbél záródása nem teljes, vagy ha a bélhámmal fedett aranyér a felszínre kerül, akkor a bélhám által kiválasztott bélnedv irritálhatja a végbélnyílás környékét vagy váladékozásként észlelhető. Másrészt, a bélüregbe domborodó csomó akadályozhatja a székletürítést vagy székelési ingert okozhat.

Milyen gyakori?

Kevés adat áll rendelkezésre arról, hogy hány embert sújt aranyérprobléma, a téma a kényessége miatt is nehezebben kutatható. Egy ’80-as évekbeli vizsgálat az USA-ban 4% körülire tette (a neten sokak által hangoztatott 70%-os előfordulás a gyanúm szerint onnan ered, hogy ebben a régi tanulmányban a 70 ezreléket 70%-ként olvasták félre). Egy újabb, ausztrál és egy USA-beli kutatás 40–50%-os gyakoriságot talált. 2012-ben a leggyakrabban kiguglizott betegség volt. Legrégebbi említését egy egyiptomi papirusztekercsen találták. Az elszenvedői közt megtaláljuk Napóleont, Marxot, Hemingway-t, Marilyn Monroe-t, George Clooney-t. Luther Márton pozitívan nyilatkozott az aranyérbetegségéről, hisz sok kortársához hasonlóan ő is úgy gondolta, hogy a végbéltáji vérzésen keresztül a testéből távozni tud a „gonosz”.

Mi okozza? 

Az aranyér kóros kitágulásának okára több elmélet is született. Van, akik szerint a végbél körüli izmok állandó túlzott összehúzódása (vagyis tónusos feszültsége) váltja ki. Mások szerint a fő ludas az, hogy az aranyér lecsúszik a végbélnyílás közelébe, amit a medencefenék izmainak gyengesége okoz. Kialakulását valószínűsíti a kemény széklet, a helytelen székelési szokások, a mozgásszegény életmód (ülő- és állómunka), a fokozott hasűri nyomás (pl. elhízás, várandósság) és a genetika.

A vastagbél úgy működik, mint egy szomjas állatka, és minél több ideig időzik benne a béltartalom, annál inkább kiszívja belőle a vizet, így a széklet egyre keményebb lesz. A kemény széklet pedig összenyomhatatlanabb, ezért nagyobb nyomást fejt ki a végbélre és az aranyérre is. Így hajlamosíthat a székrekedés az aranyérbetegségre. A keménységtől függetlenül, a túl erős préselés is kiválthatja az értágulatot. Ugyanakkor a hasmenés is hajlamosíthat a panaszokra (állítólag a túl sok erőlködés miatt). A székelés után a végbél környékén maradt apróbb széklet pedig képes helyi gyulladást kiváltani, ami izomfeszültséget is okozhat, és érzékenyebbé teszi a fájdalomérző idegeket. Összességében viszont be kell látnunk: nem tudjuk, egész pontosan mi okozza az aranyérbetegséget. 

Mikor kell orvoshoz fordulni? 

Az orvosi kivizsgálásra minden végbélvérzés vagy más végbéltáji panasz esetén szükség van! Ugyanis, bár a panasz oka leggyakrabban az aranyérbetegség, az orvos tudja megnyugtató biztonsággal kizárni a többi lehetséges okot. Nemcsak a végbélvérzést, hanem a vérszegénységet sem szabad ráfogni az aranyérre. Tehát ha a vérszegénység tüneteit tapasztalod magadon (például fáradtság, gyengeség, szédülés, sápadtság, hideg végtagok, fejfájás), fordulj orvoshoz!

Az érvényben lévő orvosi ajánlások szerint az első gyógymód bármiféle orvosi beavatkozás előtt: életmódváltás, házi praktikák és gyógyszeres kezelés. Beavatkozásra vagy akkor van szükség, ha ezek az eljárások visszatérően csődöt mondanak, vagy ha súlyos belső aranyérbetegség alakult ki. Súlyos az eset, ha az előeső aranyeres csomó csak kézzel (ezt III. stádiumnak szokás nevezni) vagy már azzal sem (IV. stádium) helyezhető vissza a végbélbe. III. stádiumban elsőre az “enyhébb” eljárásokat javasolják (például gumigyűrűs elszorítás, lézeres kezelés), amiket járóbetegként (vagyis kórházi befekvés nélkül igénybe vehetünk), és belgyógyász szakorvos és sebész is elvégezhet. IV. stádiumban viszont a csak sebész által végrehajtható műtétre lehet szükség. 

Megoszlanak a vélemények az aranyérben történő vérrögképződés kezelésére. A vérrög hirtelen fájdalmat okozhat és megoldásában szintén segíthet a sebészet. Mégis, egy tanulmány szerint a fájdalom külső beavatkozás nélkül is elmúlik, és a vérrög is magától felszívódik (csak lassabban, mintha kiműtenék). 

Azonban, orvosi beavatkozás nélkül és amellett is érdemes beépíteni az alábbi szokásokat, hisz segítenek a gyógyulásban és a további aranyérbetegség megelőzésében.

Mit tehetsz az aranyér egészségének megőrzéséért vagy helyreállításáért? 

Először összefoglalom neked először a tippjeimet, alatta pedig kifejtem részletesebben:

•       Rostbevitel
•       Folyadékbevitel
•       Testmozgás, torna (központi és medencetáji izmok harmonizálása, fordított testhelyzetek)
•       Mindennapi próbálkozás a székeléssel (minimum egyszer)
•       Legfeljebb 3 percet várj székletre!
•       Nyugodt és figyelmes vécézés (mobilozás és könyv nélkül)
•       Sámli vagy guggolás
•       Bidé vagy zuhany (nem csupán/nem WC-papír)
•       Végbéllazítás
•       Gyógyszer, helyi kenőcs, ülőfürdő

1. A széklet puhításában esszenciális segítséget ad a kielégítő rostbevitel. Zöldségek és gyümölcsök (különösen héjastul fogyasztva), teljes kiőrlésű gabonák, magvak tartalmazzák a legtöbb rostot. A rostfogyasztás egy vizsgálat szerint 50%-kal csökkenti az aranyeres panaszokat, de számos más egészségre gyakorolt jótékony hatást tulajdonítanak neki. Néhány táplálékról (banán, csokoládé például) viszont azt tartják, hogy hasfogó hatásúak, és bizonyos gyógyszerek és betegségek is okozhatnak székrekedést. 
2. Említik még székletpuhítóként a rendszeres testmozgást és a kielégítő folyadékbevitelt (derítsd ki ezen az ingyenes lapon, hogy eleget iszol-e), bár egyikről sincsenek igazán tudományos bizonyítékok. Ami viszont biztos, hogy a rostok jótékony hatása akkor érvényesül igazán, ha bőséges folyadékkal együtt visszük be őket. 
3. A székrekedés leküzdésének másik trükkje, a mindennapi székelés. Nekem a felsős osztályfőnököm tette szóvá először, hogy minden reggel meg kell próbálni kakilni. Egyszerűen senki se szólt előtte. Úgyhogy én most szólok mindenkinek :). Nemrég hallottam, hogy az indiai gyógyítók legalább napi egy székelést javasolnak, az ideálisnak viszont azt tartják, ha ugyanannyiszor vécézel, ahányszor étkezel. (Másrészről, ha rendszeresen van túl vizes székleted, annak érdemes utánamenni.)
4. Egy kedves barátom mesélte régen, hogy ő nem packázik a WC-n, ha nem akar jönni, akkor nem erőlteti. A tudomány őt igazolta, egy ajánlás szerint legfeljebb 3 percet érdemes várni a széklet megérkezésére. Akár akkor is, ha érzed, hogy még van benn valami, de 3 perc alatt nem történik semmi, akkor érdemes lehet továbbállnod, és később, amikor érzed a szükségét, visszatérni a WC-hez. 
5. Székeléskor hasznos munkát csak a rekeszizom végez (lefele tolja a hasűrt), valamint a hasizmok (a rekesz energiáját nem hagyják oldalra szétszóródni, hanem továbbítják lefele), a záróizmok megfeszítése pedig kifejezetten gátolja az ürítést. A WC-n való mobilozást és könyvolvasást azért érdemes elhagyni egyrészről, hogy ne felejtsd ott magad, nehogy az aranyeret nagy nyomásnak tedd ki három percnél hosszabb ideig. Plusz azért is, hogy figyelni tudj a testi folyamatokra, és ki tudd kapcsolni a felesleges izomfeszültségeket. (Bár ha neked pont az olvasgatás rituáléja elengedhetetlen a székeléshez, akkor tapasztald ki, neked mi a legjobb, vagy tarts átszokási fázist, limitált olvasási idővel.) 
6. A székelést segíti még a guggoló helyzet, ill. a sámli használata. Guggoláskor az ülőgumók nem érnek le, csak a láb tartja a testet. A sámlizásnál pedig az ülőgumón ülünk, de a láb feljebbhúzásával a végbelet egy, a székeléshez ideálisabb helyzetbe állítjuk be. Azt mondják, kb. egy hétig tart megszokni, szóval érdemes ennyi próbaidőt adni neki. A guggoláshoz profi támasztókat is lehet rendelni vagy házilag készíteni (például itt). 
7. A száraz (vagy akár nedves) WC-papír használata szintén növeli az aranyérbetegség kockázatát, mert nem teszi lehetővé a végbélnyílás teljes megtisztítását, ami a helyi gyulladásra hajlamosít. Helyette a bidé, zuhany alkalmazását javasolják. Én kifejlesztettem magamnak egy „kézi bidé” módszert: egy sima PET palackba kikészítek vizet vécézés előtt, ha kész vagyok, lelépek a sámliról, hátulról locsolom a vizet, és közben a másik kezemmel hátulról megmosom a végbélnyílást és környékét. Utána alapos kézmosás jön, de ha nem akarsz kézzel tisztítani, akkor használhatsz erre a célra foganatosított extra puha kefét is. (A bidé használatakor érdemes tartani a pontos utasításokat, hogy elkerüljük a fertőzések terjedését)
8. A végbél területe az izmokon és a kötőszöveteken keresztül az egész testtel kapcsolatban áll. Egyes gyógytornászok szerint a medencetáji problémák (aranyérbetegség, inkontinencia) a funkcionálisan idekapcsolódó izmok (pl. hasizmok, combizmok) harmonizálásával gyógyíthatók. Az intimtorna segíthet a meggyengült medencefenék erősítésében, és a felesleges feszültségek tudatos elengedésében. A jóga tanítása szerint a fordított pózok segíthetnek a láb és a medence vénás visszaáramlásában, ezáltal az ott pangó vértől megszabadul az ér, és visszaállhat a rugalmassága. 

A fordított testhelyzetek gyakorlásához ebben a videóban egy ~ 30 perces jógasort kapsz
– pozitív “mellékhatásként” a feji vérkeringést is fokozhatod 

9. Máshol nem olvastam, de a saját tapasztalatom szerint csökkenti a panaszokat a végbéllazítás gyakorlása is. Ez lehetséges pusztán mentális úton, tudatosan megfigyelve ezt a környéket, és kiengedni a felesleges izomösszehúzódást. De lehetséges fizikai úton is: fertőtlenített ujjal vagy segédeszközzel megmasszírozva a végbélnyílás környékét, majd a belsejét. Ha ezt gyakorlod, legyél türelmes, ne okozz magadnak fájdalmat, adj időt a reflexesen működő belső izomgyűrűnek is az ellazuláshoz. A végbéllazítás bizonyos szexfajtákban is esszenciális technika – ez nekünk azért szerencsés, mert így részletes leírásokat találhatunk, hogyan is csináljuk. A beöntés is segíthet az ellazulás megtanulásában, de ennek otthoni gyakorlásához érdemes orvosi ajánlást kérni, és megismerni a pontos szabályokat. 
10. További módszerek: a vénatonizáló gyógyszerek egy tanulmány szerint a vérzést és viszketést csökkentették, a fájdalmat azonban nem. Népszerűek még a helyi készítmények, pl. kenőcsök és kúpok, főleg gyulladás- és fájdalomcsökkentő hatóanyagokkal. Egy tanulmány szerint hatásosságuk kérdéses, inkább csak csökkentik a tüneteket, de nem hoznak gyógyulást, szemben például a higiénia fejlesztésével. Egy aranyér-cikk írója bizalmatlanságának adott hangot, mert a gyógyszertári készítményeket alátámasztó kevés tanulmány egy részénél felmerült, hogy gyógyszergyártók pénzelték azokat. Egy harmadik sokat emlegetett módszer még az ülőfürdő, ehhez a végbél feszültségeinek kiengedését és az aranyér „fellélegzését”, hatékonyabb tisztítást, és gyulladáscsökkentést is kötik.

Mit üzen még az aranyér? A lelki oldal 

A fenti tíz tippemből az első kilencről van saját tapasztalatom. Mind a kilencről azt gondolom, hogy nekem segítettek az aranyeres panaszok csökkentésében. Több ismerősöm pedig az általam ki nem próbált, tizedik pontban olvasható módszerekre esküszik. Azt gondolom viszont, hogy e betegség gyógyításában és megelőzésében nem elég a tippek megismerése.  Szükség van egy szemléletváltásra és elkötelettségre is. Ugyanis, és ezt a saját bőrömön is tapasztaltam, a székrekedés és az aranyérbetegség okozta szenvedés elvezethet ahhoz, hogy ez a testtájék és a székelés nem kívánttá, sőt megutálttá, “kitagadottá” válik. Ezt erősítheti ennek a témának a kulturális megítéltsége, tabu-jellege is. 

Márpedig a végbéllel és a székeléssel való elfogadó viszony, figyelmesség, “törődési vágy” fontos belső motivációt ad ahhoz, hogy a különféle módszereket összegyűjtsük, kipróbáljuk, és leginkább ahhoz, hogy hosszútávon is alkalmazzuk őket. A belső motiváció híján ezek az életmódtippek könnyebben elsikkadnak, márpedig a tartós sikerhez fontos, hogy ne csak akkor kapkodjanak értük, amikor épp baj van. A belső figyelem fejlesztése technikai szinten is segíti a  végbéllazítást és a túlerőltetés kerülését is. 

A végbéllel való barátkozásban bármelyik módszer előbbremozdíthat, hiszen a panaszok csökkenésével könnyebb elfogadó figyelemmel fordulni az aranyér területe felé. Az intimtorna speciális hatása, hogy meg lehet élni a végbél izmainak ügyesedését a feladatokban, ami felébresztheti az elismerést e terület felé. A tornák után pedig az a fajta kellemes átmozgatottság érzés keletkezhet a területen, ami a más izomcsoportok edzése során is megjelenik – a pozitív érzet pedig megint csak erősítheti a személyes kapcsolatot.

A végbél működéséhez a pszichológia különféle lelki folyamatokat kapcsol, elméleti megfontolások és vizsgálati eredmények alapján is. Bár bizonyos megközelítések univerzális bölcsességként fogalmazzák meg azt, hogy mit jelent az aranyérbetegség, szerintem minden történet egyedi és nem érdemes általánosítani. Most megosztom illusztrációként a saját önismereti felismeréseimet a végbéllel kapcsolatban, amiket főleg a végbéllazítás révén szereztem.

A gyakorlás során beazonosítottam, mennyi félelem, szinte iszony lakik bennem azzal kapcsolatban, hogy a záróizom ellazuljon. Eszembe jutottak rettenetes gyerekkori kúpkapó élmények, amikor a teljes megsemmisülést és megszégyenülést éltem meg, ahogy beadtak nekem egy-egy lázcsillapító készítményt. Az is felötlött bennem, hogy talán én is ahhoz a generációhoz tartozom még, akit a szülőszobában az akkori orvosi protokoll részeként azzal köszöntöttek élete első perceiben, hogy egy szondát dugtak a végbelébe, hogy teszteljék, nincs-e bélelzáródás. A végbéllazítás gyakorlatán keresztül mintha a múltat dolgoztam volna fel, és azt, hogy bár akkor valóban tehetetlenül és kiszolgáltatva szenvedtem el ezeket az eseményeket, most a jelen van, nem a múlt, és a jelenben meg tudom védeni magam, biztonságban vagyok. A fizikai ellazulás és ez a mentális lazulás kéz a kézben segítették egymást. Kézzel fogható volt, mikor érkezem meg zsigeri szinten is a „minden rendben van”, „tudom fogadni, ami jön”, „hakuna matata” állapothoz.

Elkezdtem napközben is ellenőrizni, mikor feszült be a végbél, és vizsgálni, hogy miért teszi. Azt találtam, hogy abban a lelki állapotban jön ez az izomösszehúzódás, amikor a feladataimat végeláthatatlannak, vagy akár elvégezhetetlennek tartom. Amikor elmerülök a hiedelemben, hogy az értékességem abból fakad, hogy mennyit teljesítek, és ezért létkérdéssé válik a siker. Amikor megijedek és szorongok, hogy lemaradok, ha nem sietek, és így kudarcot, sőt szégyent vallok. Úgyhogy az aranyerem az én történetemben tényleg kapcsolódik az aranyérmeimhez: egy versengő, stréber, mindig győzni akaró kamasz voltam, aki valóban sok tanulmányi és sportversenyen végzett elöl. Felnőttként próbálom megtanulni, hogy nem kell megfeszülnöm, pláne megrokkannom a sikerekért és a túlteljesítésért. Ennek ellensúlyozásában ilyen mondatok segítenek a leginkább: “nem kell eredményekkel alátámasztanom az okéságomat”, “szerethető vagyok, akármit teszek le az asztalra”. Szinte reflexszerűvé vált bennem, hogyha észreveszem napközben a végbél túlfeszülését, akkor beazonosítom, hogy milyen gondolat okozta a feszültséget, megvizsgálom az igazságtartalmát, elengedem a káros hiedelmeket... és fürdőzöm kicsit a megnyugvásban.

Ahogy írok erről, most jövök rá, hogy mennyit köszönhetek az aranyérbetegségnek. Elnyertem általa a képességet, hogy érzékeljem a végbélfeszültségét, és ezen keresztül rájöjjek, hogy érzelmileg is feszült vagyok. És elnyertem a végbéllazítás képességét, hogy a testen keresztül idézzem fel azt a tudatállapotot: “most biztonságban vagyok”.

Ez az én egyéni történetem az aranyérrel. Azt gondolom, mindenkiben máshogy van az, hogy mennyi és milyen emlék, lelki folyamat kapcsolódik a végbélhez. Ki-ki ízlése szerint megvizsgálhatja a kérdést: Milyen érzelmi állapotok feszítenek be? Mire van szükségem, hogy ellazulhassak? Milyen lelki folyamatokat asszociálok az aranyérhez? 

Azt viszont egy sokaknak hasznos tanulságnak tartom, hogy érdemes fejleszteni a kapcsolatot a végbéllel, összebarátkozni vele: megtanulni figyelni rá, megérteni a lélekkel való kapcsolatát, motiválttá válni a róla való gondoskodásra és együttműködni vele.

Oszd tovább a cikket azokkal, akik hálásak lesznek neked érte. 

Ha pedig szeretnél személyes segítséget kapni az aranyér vagy más testi panasz lelki vetületének megértéséhez, vagy a szükséges életmódváltás megvalósításához, akkor keress fel bizalommal. 

dr. Tihanyi Benedek T.
Élményjóga-oktató, kutatóorvos, meseterapeuta, testtudat tréner 

• Csatlakozz a Hírlevelem közösségéhez: bit.ly/hirlevelTB
• Nézz körül a Facebook lapomon: facebook.com/drtihanyibenedekt/
• Mentsd el az eseményeim Naptárát: http://bit.ly/naptárTB
• Olvass bele a Blogomba: bit.ly/baratkozzatesteddel
• Nézz bele a Vlogomba: bit.ly/VLOGtihanyibenedek
• Hallgass bele a Mesetáramba: bit.ly/mesetár
• Lapozz bele a Tudományos munkáimba: bit.ly/tudományos
• Fordulj hozzám bizalommal Drótpostán: drtihanyibenedek@gmail.com !

Ábra forrása: https://www.gastrova.com/

A cikk szakmai és nyelvi csiszolásában nagy segítséget nyújtott férjem, Czinege Ádám Balázs, édesanyám, Aggod Zsuzsa, és barátaim, Simor Máté, Kiszel Nóri és Hevesi Judit. Hála nekik!