Tudod mi volt az első dolog, ami igazán kiverte nálam a biztosítékot a jógában?

A csakrák.

Meg az aura. Meg az energiavezetékek. 

Egyáltalán nem tetszett az ötlet, hogy hinnem kéne olyan dolgok létezésében, amire semmi bizonyíték nincs. Őszintén, a falra másztam, ha egy jógaórán a mozgás helyett róluk papolt az oktató.

Azóta eltelt 15 jógás év, és továbbra sem tudom, léteznek-e „csakrák” (vagyis az életerő testrészekre lokalizálható csomópontjai). Viszont arra jöttem rá, hogy a fejlődés szempontjából a létezésük az egy mellékes kérdés! Úgy is szíven ütő és mélyreható élményeket szereztem velük, hogy nem hittem bennük. Pusztán a játék kedvéért elképzeltem: vajon milyen lenne, ha léteznének?

Több éve játszom a “csakrákkal” a saját gyakorlásomban. A tapasztalataim és olvasmányaim* mentén kezd összeállni az, hogy számomra melyik mozdulat és testrész milyen érzelmi-kommunikációs-önismereti témához kapcsolódik. Később elkezdtem a jógaóráimon is tanítani ezeket az összefüggéseket, úgyhogy az is csiszolódott, hogyan érdemes beszélni róluk. Ebben a cikkben szeretném veled is megosztani a tapasztalataimat!

Hit és ráció: csakrátok számíthatok?

A „csakrák”, és általában az ezoterikus kifejezések alapján kétféle embertípust látok. Az egyik könnyedén fogad be bármilyen külső elképzelést, fogékony a szuggesztiókra, gond nélkül „leképezi magában” és elhiszi azt, amit egy számára megbízható embertől hall. A másik típus viszont csak arra nyitott, amivel van hétköznapi tapasztalása vagy tudományos bizonyítéka, és szkeptikus minden egyéb állítással szemben. Szerintem rendjén való, hogy többfélék vagyunk e tekintetben (is), és talán mindannyiónkban ott lakik valamennyi mindkét hangból.

A legnagyobb szabadságot és stabilitást az adja, ha mindkét hozzáállást tudjuk képviselni, rugalmasan váltogatni. „Nem hiszünk el semmit, de nem utasítunk el semmit: hanem megtapasztaljuk magunk!” Szóval, ha távol vagy a „csakrák” világától, de mégis kíváncsi vagy rá, akkor érdemes a témában elhangzó állításokat kérdésként lefordítani magadban: „Vajon ez hogyan igaz rám? Mit mozgat meg, ha ezt így elképzelem?”. Ha viszont mélyen elmerültél a „csakrákról” szóló tanításokba, akkor érdemes megkérdőjelezned őket: „Tényleg minden úgy igaz itt és most rám, ahogy mondták? Mi az én saját érzetem?”

Csakra csekkliszt

A csakrákat a gerinc környékére helyezik, és lentről felfele számozzák. Most leírom, melyik hol található, milyen szerveket és belső témákat kapcsolnék hozzájuk a tapasztalataim mentén, és melyik gyakorlatok „dolgoznak” velük a leginkább.

1. Biztonság: a gyökércsakra 

Az első csakrát a farkcsont-végbél környékére helyezik. A biztonság, megalapozottság, fizikai egzisztencia témáit kötik hozzá, és a föld alapelemét. A belső szervek közül a stresszhormonokat termelőket kapcsolnám ide (mellékvese, csont).

Bennem efféle kérdéseket hív elő: Mi ad nekem biztonságot? Hogyan lehet otthonos számomra a saját testem és életem? Mik/kik a támaszaim, hogyan tudok támaszkodni? Hogyan tudok összeomlani, leroskadni, és felépülni? Mire van igazán szükségem a létezéshez? Tudok „egyszerűen csak létezni” és semmit tenni? Kik az elődeim, mik a gyökereim, hogyan táplálnak a jelenben? Kiben/miben bízhatok, magamban bízhatok? Milyen a kapcsolatom (vagy történetem) a stresszel és fenyegetettséggel, és milyen a megküzdéssel és biztonsággal? Hogy vagyok a saját születésemmel, életemmel és halálommal? Meg tudok állni a saját lábamon? Meg tudom tartani stabilan az egyensúlyom?

Azt gondolom, hogy mindegyik kérdésnek meglehet a maga ideje, amikor érdemes róla elgondolkodni, de olyan is lehet, hogy nem időszerűek. Nincs rájuk jó vagy rossz válasz, és az is OK, ha nincs válasz.

A testgyakorlatok közül a talpon támaszkodó, az egyensúlyozó, a fekvő-lazító, az ízületek biztonságát szolgáló stabilizáló gyakorlatokat kötném ide. De persze bármelyik mozdulat alkalmas bármelyik „csakrával” való munkára, fedezd fel, benned milyen mozdulatok és testtartások kapcsolódnak a fenti témákhoz, és oszd meg velem!

2. Alkotás: a szexcsakra 

A második csakrát a keresztcsont-nemi szervek környékére helyezik (egyesek). A kreativitás, teremtés, és élvezetek témáit kötik hozzá, és a víz alapelemét. A belső szerveink közül a nemi hormonokat (például ösztrogén, progeszteron, tesztoszteron) termelőket kapcsolnám ide (mint a petefészek, herék).

Bennem efféle kérdéseket hív elő: Hogyan tudok belekerülni az önfeledtség, inspirált kreativitás állapotába? Mi újat szeretnék teremteni az életemben? Milyen a viszonyom a vágyaimmal? Hogy vagyok a szexualitással, a nememmel, nemi szerepeimmel, a különféle nemek képviselőivel és a szexuális csoportokkal? Mi ad élvezetet, és mi választ el tőle? Működik bennem bűntudat? Mi ad nekem csúcsélményeket, hogyan süthető ki a katarzis és eufória? Hogyan kezelem az ellenéteteket (kívül, belül)? Mit érzek a változással, növekedéssel kapcsolatban?

A testgyakorlatok közül a csípőnyitó (a combot kifele vagy hátrafele hajlító), és a lábfonásos testtartásokat kötném ide.

3. Erő: a köldökcsakra

A harmadik csakra a napfonat névre is hallgat, az ágyéki gerincszakasz-has magasságára lokalizálják. A hatalom, akaraterő, énerő témáit kötik hozzá, és a tűz alapelemét. Belső szerveink közül a tápcsatornát kapcsolnám ide, beleértve a működését szabályozó hormonokat termelő mirigyeket is (mint például a hasnyálmirigy).

Bennem efféle kérdéseket hív elő: Hogyan tudok energiát szerezni? Mi ad nekem lendületet, motivációt, és mi a célom? Mi az üzemanyagom az élethez? Hogy vagyok a levadászással, megragadással, bekebelezéssel, (meg)emésztéssel, felszívással,? Hogy jelenik meg az életemben az agresszió és destrukció-pusztítás? Milyen nekem kisajátítani és magamévá tenni valamit? Mekkorára tartom magam, mire vagyok büszke, és egyáltalán, ki vagyok én? Van olyan külső vagy belső alak, aki lealacsonyít, becsmérel engem, szégyent kelt? Hogy bánok az erőtartalékaimmal? Meg tudok elégedni az eléggel, vagy dolgozik bennem a mohóság és türelmetlenség?

A testgyakorlatok közül a (hasonfekvő) hátrahajlító és az előrehajló pózok, valamint a hassal kapcsolatos légzőgyakorlatokat kötném ide első körben.

4. Szeretet: a szívcsakra

A negyedik csakrát a háti gerincszakasz-mellkas magasságára lokalizálják, a szívhez közel a középvonalban. A szeretet, együttérzés, intimitás témáit kötik hozzá, és a levegő alapelemét. Belső szerveink közül a csecsemőmirigyet kapcsolnám ide, ami az immunrendszer legfontosabb tanítója azon a téren, hogy mik a „saját anyagok”, hogy ne induljon autoimmun támadás a saját test ellen. De a szívet és a tüdőt is ideköti a helyzete és a működése is.

Bennem efféle kérdéseket hív elő: Kiknek adok szeretetet, kitől kapok? Kivel élek meg intimitást, bensőséges közelséget? Hogy vagyok a kötődéssel? Ki az, aki felé őszinte együttérzéssel tudok fordulni? Kivel esik jól törődni, és ki gondoskodik rólam? Kik a jóakaróim, mikor élem meg a saját jó szándékom? Hogy vagyok az elutasítással és közönnyel? Mik számomra a felemelő érzések? Mivel/kivel kapcsolatban érzek hálát, odaadást, mit szeretnék megbocsájtani és mit szeretnék, ha megbocsájtanának nekem (vagy én magamnak)? Tapasztalok szintézist az ellentétek mögött? Lehetséges, hogy az „én” és „te” határai feloldódjanak és létrejöjjön a „mi” egysége?

A mellkasnyitó (hátat hátrahajlító) testtartásokat, kargyakorlatokat, és a légzőgyakorlatokat kötném hozzá első körben.

5. Összhang: a torokcsakra

Az ötödik csakrát a nyak-torok területére lokalizálják. A kommunikáció, igazság témáit kötik hozzá, és az éter alapelemét (ami számomra a vákuum, a részecskék közti tér). Belső szerveink közül a hangképző rendszerünket kapcsolnám ide, és a pajzsmirigyet, ami a szervezet metabolikus energia-folyamatainak fő összehangolója.

Bennem efféle kérdéseket hív elő: Hogy vagyok a kommunikációs helyzetekkel? Hogyan használom a szavaimat, mit „mondok” a testbeszédemmel? Szeretek meghallgatni másokat? Meghallom a saját érzéseimet, és meg szavakba tudom őket önteni? Ki tudom fejezni magam? Tudok igen-t és nem-et mondani? Értem, ha igen-t vagy nem-et mondanak nekem? Mikor térek el az igazságtól, mikor hallgatok el valamit, és mikor tévesztem meg saját magam? Mik a visszatérő félreértések? Mit nehéz hallani másoktól? Van-e valami, amit én hallok bele mások fájó mondataiba? Milyen belső hangok működnek bennem? Milyen a kapcsolat a belső hangok, énrészek közt, van kongruencia idebenn? Össze tudom hangolni a gondolataimat az érzéseimmel és a tetteimmel? Be tudok illeszkedni csoportokba, tudok harmóniában együttműködni másokkal? Látom a helyemet a létezésben és az élet körforgásában? Van fontos üzenetem a világnak? Mit közvetítek az életemmel? Mit lenne jó összekapcsolni, milyen szakadékot volna jó áthidalni? Tudok csendben lenni és elcsendesedni belül is? 

A nyakmozgató (előre- és hátrahajlító, nyújtó, csavaró) testtartásokat, és a hangképző (zümmögő, éneklő) gyakorlatokat kötném hozzá első körben.

6. Bölcsesség: a harmadik szem

A hatodik csakrát a két szemöldök közé lokalizálják. A megértés, belátás témáit kötik hozzá. Belső szerveink közül a test szinte valamennyi hormonját szabályozó agyalapi mirigyet, és a bioritmust ütemező tobozmirigyet kapcsolnám ide – de az e két mirigyet, és általában a zsigeri-belső szervi működést összehangoló hipotalamuszt (agykamra alatti mag) is.

Bennem efféle kérdéseket hív elő: Mire alapozom a tudásomat? Mennyire tudok támaszkodni a logikára, mennyire a tapasztalatra, és mennyire az intuíciómra? Hogyan tudok rálátni olyan dolgokra, amik korábban homályban maradtak, szembenézni a titkokkal? Mit tanulnék még meg szívesen? Milyen a kapcsolatom az idővel? Mikor éreztem utoljára, hogy egy pillanat örökkévaló? Hogy vagyok az alvással és ébrenléttel? Szoktam álmodni? Voltam már valaha tudatosan jelen egy álmomban? Voltam már valaha tudatosan jelen ébrenlétben? Milyen szerepe van a tudatomnak abban, hogy hogyan tapasztalom meg a világot, és hogy milyen valóságban élek? Kezemben van a figyelmem irányítása?

A testgyakorlatok közül a fordított testtartásokat, a szemgyakorlatokat, a koncentrációt és meditációt kötném ide első körben.

7. Teljesség: a koronacsakra 

A hetedik csakrát a fejtető környékére lokalizálják. A leírható és szavakkal megragadható élményeken túli tapasztalásokat és állapotokat kötik hozzá.  A kérdés, ami bennem idekapcsolódik: Mi vezet át a gondolatok, a szavak, az elkülönülés és körforgás mögötti világba? Elérhetek a teljességhez? Mit jelent a teljesség számomra, mivel segítem és mivel gátlom az elérését? Számomra ide kötődik a belső „kozmosz” és a külvilág mindenféle részei közti olyan összefonódás és egység megtapasztalása, ahol a részek elkülönítése értelmezhetetlen, így a köztük lévő ellentét és kölcsönhatás is. Teljes változatlanság, mozdulatlanság. Teljesség, Egység, Rend, megvilágosodás. Legalábbis nekem most ezek azok a szavak, amik alkalmasak arra, hogy paradox módon egy szavakon túli állapotba kísérjenek át.

Lelki fejlődés a test segítségével

Biztonság, Alkotás, Erő, Szeretet, Összhang, Bölcsesség, Teljesség. Csakrák ide vagy oda, ezek a témák önmagukban is megmozgató, gyümölcsöző, átalakító és megvilágító erejű kérdésekhez vezethetnek. Felszabadítónak és hatékonynak tartom azt a hozzáállást, hogy a kérdésekre nincs jó és rossz válasz, a „nem tudom” is OK válasz, ahogy a „nem érdekel” is. Ha dolgozni kezdesz egy önismereti kérdéssel, akkor a gondolati válaszok mellett azt is érdemes megfigyelned, hogy milyen testi érzetet vált ki maga a kérdés, és milyen testi érzetet keltenek az egyes válaszok.

Ebben, az önismereti-érzelmi-kommunikációs kérdések testbeöntésében segíthet, ha testgyakorlatokhoz kapcsolod őket. Két módon. Egyrészt, önmagában az is átláthatóbbá teszi a szövevényes lelki világunkat, ha átmenetileg, a rendrakás idejére a belső témáinkat csoportosítjuk, kérdéscsokrokba szedjük és különböző helyekre (például az egyes testrészekre) stócoljuk őket. Ha különszedjük őket, akkor nagyobb eséllyel látunk rájuk  tisztán, tudunk egyes részterületekkel foglalkozni ahelyett, hogy állandóan mindegyik belső csomót egyszerre bogozgatnánk. És ha ezzel megvagyunk, akkor a különszortírozott kupacok közt könnyebben vesszük észre az összefüggéseket.

Másrészt, a magam részéről tudok hinni abban, hogy a némely lelki folyamat szinte univerzálisan, "beépítve" kapcsolódik specifikus testrészekhez és testi képességekhez. Például a stabilitás az egyenes álláshoz, a félelem a mellkasbehúzáshoz, a megnyugvás az izomlazításhoz, stb... Sőt, mivel a személyes élettörténetünk során egy-egy testrész vagy mozdulat sajátságos szerepet és érzelmi jelentőséget kaphat (pontok, ahol szeretettel érintettek meg, vagy ahol sérülés ért például), ezért a testen keresztül ezek az érzelmek, emlékek és lelki témák könnyebben megérinthetők. Mégis, összességében azt gondolom, hogy minden gyakorlat alkalmas bármelyik téma megpendítésére, én ebben a cikkben elindító ötleteket adtam csak, hogy mi hová tartozik. Tapasztald ki saját magadnak, neked melyik téma „hol” lakik a testben, hogyan érződik, és hogyan változik! 

A szkeptikusabbak számára írom, hogy a tapasztalataim és a jóga tradicionális tanításai mellett a nyugati tudomány is megerősíti a mentális témák testbeágyazottságát. Nézz utána az embodiment témájának, vagy olvasd el, a pszichológia nagy alakjai mit mondtak erről:

•       hogyan kötötte Freud a pszichoszexuális fejlődési szakaszokat és elakadásokat testrészekhez,
•       hogyan jutott Reich, a testközpontú pszichoterápiák úttörője az egyes érzelmek és lelki konfliktusok megtalálására a test egyes izomcsoportjaiben,
•       avagy milyen önismereti eredményeket ért el a filozófus-pszichoterapeuta Gendlin a testi érzetekre való fókuszolás megtanításával.

Szótárszerű, „milyen betegség milyen lelki konfliktust jelez?” megközelítéssel él több komplementer gyógyító technika is. A fő értéküket nem a konkrét megfejtéseikben és értelmezéseikben látom, hanem hogy megmutatják, hogy létezhet kapcsolat testi és lelki folyamatok közt, és ezzel arra buzdítanak, hogy felfedezzem, ez a kapcsolat hogyan működik bennem.

Nekem nagyon inspiráló a testi-önismereti témában megismerni minél több véleményt és élményt. Úgyhogy kérlek, ha van kedved, írd meg kommentek közt vagy levélben, téged milyen kérdések és témák foglalkoztatnak mostanában, kötődik-e közülük valamelyik testrészhez vagy „csakrához”!

A “csakrák” témájában gyakorolhatsz május 18. és június 26. közt hétköznaponta az ingyenes online Élményjógaórákon! Kövesd, csatlakozz, oszd meg: Testi-lelki mozgás Élményjógával
Ha pedig személyes kíséretet szeretnél a testgyakorláshoz vagy lelki kérdésekben való haladáshoz, akkor fordulj hozzám bizalommal.

 Várlak szeretettel! 

dr. Tihanyi Benedek T.
Élményjóga-oktató, kutatóorvos, meseterapeuta, testtudat tréner 

• Csatlakozz a Hírlevelem közösségéhez: bit.ly/hirlevelTB
• Nézz körül a Facebook lapomon: facebook.com/drtihanyibenedekt/
• Mentsd el az eseményeim Naptárát: http://bit.ly/naptárTB
• Olvass bele a Blogomba: bit.ly/baratkozzatesteddel
• Nézz bele a Vlogomba: bit.ly/VLOGtihanyibenedek
• Hallgass bele a Mesetáramba: bit.ly/mesetár
• Lapozz bele a Tudományos munkáimba: bit.ly/tudományos
• Fordulj hozzám bizalommal Drótpostán: drtihanyibenedek@gmail.com !

* Ha a számos, témában megjelent olvasmány közül egyet kéne kiemelnem, az Klausbeend Vollmar: A csakrák című könyve lenne. 

Hálás köszönet Hradszky Richárd Marketing séfnek a cikk csiszolásában nyújtott segítségéért!