1. Van, aki szerint az egyetlen menekvés az emberek számára egy veszélyes világjárvány közepette.
2. Mások szerint a média és politika által felnagyított félelmen való nyerészkedés a gyógyszercégek és szövetségeseik részéről.
3. Megint mások, biztosak benne, hogy veszélyes méreg, vagy a kontrollálásunkra alkalmas nanorobotok hordozója.

Te mit gondolsz a covid-vakcinákról? Ha meg kéne becsülnöd, mennyire értesz egyet a három fenti állítással egy 1-től 10-ig skálán („egyáltalán nem értek egyet” és „teljes mértékig egyetértek” között), akkor melyikre mit mondanál?

Sokan a 2. és 3. vélekedéseket nem teljesen elutasító embereket konteósoknak (conspiracy theory, azaz összeesküvés-elmélet hívőknek) hívja. Ebben a cikkből nemcsak megértést nyerhetsz, vajon mi vihet arra embereket, hogy hitelt adjanak olyan elképzeléseknek, ami messze elüt a mainstream gondolkodástól - hanem konkrét tippeket is kapsz, hogyan kezelheted a velük való találkozást.

Ehhez először elmesélem a saját történetem a konteókkal

Az összeesküvés-elméletekkel sokáig úgy voltam, ahogy a legtöbb ismerősöm: megmosolyogtattak, felpaprikáztak vagy épp lefárasztottak, és legtöbbször el is szontyolítottak. Az első találkozásom ezzel a világgal a Chemtrail nevű elmélet kapcsán volt kb. 10 éve (ami szerint repülőgépekről permetezve mérgezik, betegítik és butítják a lakosságot): egy kedves ismerősöm árult olyan terméket, ami a levegőből ránk szórt mérget hivatott semlegesíteni. Akkor még fejcsóválva de főleg érdektelenül elmentem az eset mellett. Aztán sorban hallottam a többi „meséről”: a laposföld, a gyíkemberek, a melegmaffia, az Illuminátus... Nem értettem, mi késztethet valakit arra, hogy a józan, hétköznapi gondolkodását félretegye, és teljes szívvel-lélekkel hinni kezdjen ezekben az elrugaszkodott ötletekben.

Aztán tavaly tavasszal történt valami, ami gyökeresen felforgatta a konteókhoz való viszonyomat. Az első kijárási korlátozások alatt sok szabadidőm támadt, amit igyekeztem hasznosan, tanulással és tájékozódással tölteni. Így jött velem szembe egy jó óra hosszú videó, ami keveset árult el magáról előre. Az első percekből annyi derült ki, hogy a hollywoodi filmipar eltorzulásáról, és az általa alkalmazott manipulációkról fog szólni. Ezzel nagyrészt tudtam azonosulni. (Többször éreztem már a bőrömön a ma népszerű filmek nézése közben, felzaklat és a képernyőhöz tapaszt, amit látok, de a végére sem teljesebb, sem bölcsebb, sem kipihentebb ember nem vagyok, ellenben nem értem, miért szántam erre az életemből ezt az időt.)

Szóval bizalmat szavaztam ennek a filmnek, kinyitottam a „kapuimat” felé. Lépésről-lépésre haladt az infók adagolásában (ilyesmi sorrend maradt meg így egy félév távlatából):

• „Hollywood érzelemkeltő és manipulációs eszközeit részben a CIA-tól szerezte, akik illegális emberkísérleteket vezettek évtizedeken keresztül, hogy kifejlesszék a leghatékonyabb módszert az alanyok elméje feletti kontroll megszerzésére.”
• „A CIA-ben több második világháborús bűnös náci vezető és kutató is állást kapott, hogy a hitleri uralom ideje alatt szerzett tapasztalataikat a tengeren túl kamatoztathassák.”
• „A hitleri Németország náci vezetői fekete mágiát is gyakoroltak, külön titkos találkozóhelyeken végezték kegyetlen és undorító rituáléikat, amikkel ördögi erőkhöz kapcsolódtak.”
• „Hollywood kulcsemberei között is vannak sátánisták. A filmek, mesék és videóklippek jelentős része azt a mögöttes célt szolgálja, hogy az egész emberiségben megszokottá, elfogadhatóvá tegye az erőszakot és az emberi testtel való visszaélést, a szexuális aberrációkat, vagy akár a sötét erők tiszteletét.”
• „Nemcsak Hollywood kulcsemberi szolgálják ezt a sötét törekvést, tevékenységüket egy, az egész USA-t, sőt az egész világot átfonó sátánista háttérhatalom hálózatának a részeként fejtik ki. A rituáléik végrehajtásához rendszeresen rabolnak gyerekeket, akiket fizikailag vagy szexuálisan bántalmaznak, kínoznak, vagy meg is ölnek.”
• „A sátánisták leleplezhetőek, a világ megváltoztatható, és jövendőbeli áldozataik megmenthetőek. Annyi a tennivaló, hogy lerántjuk a leplet az árnyékban rejtőzködőkről, és tömegesen felnyissuk az emberek szemét.”

OK, mielőtt bármi mást csinálnánk, szeretném leírni neked azt az egyszerre többféle állapotot, amibe kerültem.

• Egyrészről, erős felháborodást és legfőképp undort éreztem a vélt manipulátorok és bántalmazók irányába. Talán mivel történeti kapcsolatba hozta őket a film a nácikkal, a Holokauszt–zsinórok is megrándultak bennem. Gyűlöletet éreztem, és sürgetettséget: „azonnal tennünk kell valamit!”
• Itt volt a félelem is, vajon fenyegetést jelent számomra, hogy most már tudok róluk, megpróbálnak majd elhallgattatni – de ezt gyávaságnak címkéztem, úgyhogy a haragom tüzére dobtam fűtőanyagnak.
• Talán ezeknél is elementárisabb élmény volt az izgalom maga, talán évek óta nem éreztem magam ennyire ébernek. Hirtelen egy nagy titok birtokosának hittem magam, ami gigászi tettekre, és számtalan ártatlan ember megmentésére ad lehetőséget. Szinte szétvetett az életem értelmességének érzése, és az összeszedettség magas foka: pontosan tudom, mi a baj a világgal, és mit kéne tenni.
• Másrészről, végig a film nézése közben hallottam egy másik hangot a fejemben, ami hol hangosabb volt, hol halkabb, ami óvatosságra, megfontoltságra intett, és arra szólított fel, semmit se vegyek készpénznek a filmből, járjak utána a dolgoknak, és hát… az ártatlanság vélelmét és Occam borotváját se veszítsem szem elől. Egyik oldalról örültem ennek a hangnak, mert egy észvesztő és szédítő élmény közben valami stabil horgonypontot adott, másik oldalról viszont gyűlöltem is, mert megkérdőjelezte a fantasztikus felindultság jogosságát, amiből azok a hihetetlen energiák felszabadultak. (A hang éberségét mondjuk a film is elősegítette: például mert pont azt a hollywoodi hatásvadászat-ízt éreztem rajta, amire felhívta a figyelmet az elején, vagy mert néhol a szexuális vagy faji kisebbségekkel szembeni izgatás hangulata csapott meg, amire azonnal ugrom.)

Hetekig a hatása alatt álltam ennek az élménynek. Kutattam a felvetett kérdések után, és kerestem a beszélgetési lehetőséget azokkal, akiket szintén érdekelnek ezek a témák. Eközben megfigyelhettem saját kaméleon-énrészem: azokkal, akiket szintén elkapott ez az összeesküvés-elmélet, hajlottam a cinkos összekacsintásra, és azokkal, akik nevetségesnek tartották, nekem is a kétkedő részem kapott szót. Nem tetszett ez a kétszínűség, ezért (is) kerestem olyan attitűdöt, ami mindkét helyzetben megállja a helyét.

Így kerültem a mostani agnosztikusan nyitott álláspontomra

Nem tudom se bizonyítani, se cáfolni, hogy létezik egy pedofil, sátánista háttérhatalom. Tudatában vagyok a „hétköznapi józan” eszemnek, ami azt súgja, nincs, és egy „dolgok mögé néző” részemnek, ami azt súgja, nem kizárható. A saját életcéljaimon, a hétköznapjaimon vagy a szakmai missziómon nem sokat változtat, akár vannak, akár nincsenek. Így egy-két hónap elteltével lecsengett bennem ez a téma, és nem foglalkoztatott tovább, nem jutott eszembe se.

Mégis, e kaland során kiástam egy kincset, amiért hálás vagyok. Ez pedig, hogy masszív saját élményt kaptam arról, (többek közt) mi játszódhat le valakiben, aki konteó-hívő lett. Magyarázatot találni arra, miért rossz a világ, pontos tennivalót nyerni a kézzelfogható ellenségképből, kapcsolatba kerülni a Jó és a Rossz örök küzdelmével és a vélt jó oldalra állni, a fontos titkok tudójának és az emberiség potenciális megmentőjének képzelni magad – ezek közül már egy is csodálatos érzést okozhat. Nem tudok mást mondani, egyszerűen megértem azokat, akik hangosabb-halkabb „hétköznapi gondolkodásukat” is félreteszik egy efféle a világképért cserébe.

A megértés viszont részemről egyáltalán nem egyenlő a támogatással. Ahogy egyre több konteós forrással megismerkedtem, úgy egyre többször találkoztam rasszista (szexuális kisebbségek vagy zsidók elleni) kijelentésekkel, ill. azzal a nézettel, ami szerint az USA demokrata politikusai a sátánisták, míg Donald Trump éppen e gonosz háttérhatalmat óvatos lépésekben felszámoló Jó. Személy szerint a rasszizmust elutasítom (mondjuk vicces lenne, ha nem :P), és nem értek egyet több mindennel, amit Trump tevékenységéből észleltem. Megijeszt a jelenség, hogy az internet révén tömegesen terjedhetnek ennyire mély, zsigeri érzelmeket rángató elméletek, amiket felhasználhatnak pl. a diszkrimináció felszítására, vagy pártpolitikai sikerek elérésére. Különösen érzékeny vagyok arra, ha konkrét embereket vagy csoportokat állítanak be egy konteóban gonosztevőként – ilyenkor fenntartom az ártatlanság vélelmét, és ha tudok, ki is állok érte.

A jelenlegi informáltságommal nem tudom 1000%-os bizonyossággal kizárni egyik covid körüli elméletet sem, bár a korábban említett „hétköznapi, józan” hangom ebben a kérdésben is erős. Amiben viszont biztos vagyok a saját megmerítkezésem után a konteó-világban az az, hogy itt az észérvek csak ritkán hatnak. Akármelyik vélekedés képviselője kerülhet annyira erős érzelmi hatás alá, hogy előbb fogja kedve szerint szűrni, megkérdőjelezni a híreket, tényeket, akár kutatási adatokat, mint feladni a korábbi nézőpontját.

A covid esetében ráadásul a korábbi véleményét megkritizáló ember egy súlyos következménnyel is szembekerül: korábbi véleményemmel és viselkedésemmel sok embernek okozhattam szenvedést. Csak a szemléltetés kedvéért két kitalált példa. A véleményváltáskor ex-oltásellenesek így sajnálkozhatnak: „talán én is hordozó voltam, és így mások súlyos vagy hosszantartó megbetegedéséhez vagy halálához is hozzájárulhattam”, ex-oltáspártiak pedig így: „részt vettem egy globális megtévesztésben, amivel a gyógyszercégek és szövetségeseik hatalma nőtt, miközben sokan tönkrementek anyagilag vagy lelkileg”. Ha épp nincs lelki erő ezen ellentmondások feldolgozásához, érthető választás lesz az önigazolás és az egyre merevebb kitartás az eredeti nézőpont mellett.

Mit kezdj az összeesküvés-elméletekkel? Tippek befele s kifele:

1. Az összeesküvés-elmélet csak addig elmélet, amíg elméletnek kezelik, és fenntartják a lehetőséget, hogy más, alternatív vélemény is igaz lehet. Ha valaki minden kétséget kizáróan hitelt ad egy konteónak, az megszűnik elméletnek lenni, és összeesküvés-meggyőződéssé, összeesküvés-hitté, összeesküvés–váddá vagy –ítéletté alakul. A megfontolás szintjén játszhatsz elméletekkel: de tudatosítsd közben, milyen érzelmeket rángatnak meg benned! A vonzó, csábító elmélettől mit nyersz, miért lenne jó, ha igaz lenne! Vajon mire van szükséged tőle?
2. Ha valaki egy konteóról beszél neked, de te nem vagy nyitott erre, nem vagy köteles meghallgatni. Ha az a benyomásod, a másik hallgatóságnak használ téged, elvárja, hogy egyetérts vele, vagy csak akkor fogad el, ha eljátszod a neked szánt bólogató szerepet, akkor jogodban áll határt húzni, és megállítani, más témát kérni, vagy a beszélgetésből kilépni. Az is valid, ha közlöd, hogy egyszerűen nincs kedved erről a témáról beszélni – egy partneri szövetségben mindkét fél beleegyezésével dől el, hogyan használjátok a közös időt.
3. Ha attól tartasz, hogy a konteóval való egyet-nem-értés miatt a másik megvonja tőled a szeretetét, vagy támadni kezd, akkor fontos lehet emlékezned, hogy te (is), definíció szerint egy oké ember vagy, és oké a véleményed is. Fontos lehet átgondolnod, hogy milyen számodra egy olyan kapcsolatban lenni valakivel, ahol a szeretet annak a függvénye, hogy egyetértesz-e. Persze, érvényes döntés az is, ha ezzel együtt fenntartod a kapcsolatot, de jó észben tartanod, hogy felállíthatsz feltételeket (például mások bizonyíték nélküli vádolásának és elítélésének kerülése), és hogy az erőszak semmilyen formáját sem vagy köteles eltűrni, se szóbelit, se fizikait – és ha ilyesmi érne, akkor van segítség.
4. Ha fontos neked, hogy megértsd a másikat, és érzel magadban ehhez erőt, akkor kinyithatod a figyelmedet a másik érzelmei, háttérben működő szükségletei felé. Miközben nem kötelező másokkal egyetérteni, aközben lehet másokkal együtt érezni. A kíváncsi hallgatásoddal vagy érdeklődéseddel tapintatosan lehetőséget adhatsz a másiknak, hogy tudatosítsa és hangot adhasson annak, milyen érzés egy olyan embernek lenni, akit foglalkoztat ez a konteó. Ezt akkor javaslom különösen, ha tényleg késznek érzed magad arra, hogy empátiát adj, és kíváncsi maradj a másik személyére, foglalkoztassa őt bármilyen elképzelése. Nem ajánlom, hogy pszichologizálni kezdj, és megpróbáld elmagyarázni egy összeesküvés-hívőnek, hogy szerinted milyen érzelmi folyamatai vagy múltbéli emlékei késztetik arra, hogy ez legyen a véleménye (hacsak nem kér erre őszintén). Vélhetően az azzal való szembesítés sem megy be sikeresen a másiknak (vagy csak különleges feltételek közt), hogy az elmélete csak egy elmélet, és benne van a pakliban, hogy később kiderül: nem igaz.
5. Emlékezz rá azonban: ez a fajta empátiaadás nem kötelességed. Ha úgy érzed, nem tudsz nyitottan is kíváncsian figyelni a másikra, nem kell eljátszanod ezt, és nem kell kierőszakolnod ezt magadból. Hallgathatsz a saját igényeidre is, és figyelheted, őszintén van-e kedved a kapcsolódásra, vagy nincs.

A tippjeimmel leginkább lehetőségeket mutattam neked. Tisztában vagyok azzal, hogy vannak helyzetek, kapcsolatok, ahol egyáltalán nem könnyű (még elképzelni sem), hogyan lehetne kilépni a beszélgetésből, más mederbe terelni, határt húzni, vagy épp értő fülekkel hallgatni, kíváncsian figyelni. Mint minden kapcsolat, ez sem csak rajtad áll, hanem a másikon is. És a kommunikációs mintáink, mint egy anyanyelv, olyan mélyen rögzülhetnek a viselkedéstárunkban.

Ha egyszer elhatározod, hogy szeretnél másképp részt venni egy kapcsolatban, akkor egy hosszú, előrelépésekkel és visszaesésekkel tarka útra számíts, amin segíthet téged, ha észbentartod a célt, gondoskodsz a változáshoz szükséges energiáról, és emlékszel rá, hogy a tanulás nemcsak hogy járhat néha kudarcokkal, de a kudarcok egyenesen kikövezhetik a tanulás sikerét.

Ha úgy érzed, jó volna szakértő segítséget kapni egy kapcsolatod kezeléséhez, szeretnéd biztonságos terepen gyakorolni az őszinte kiállást magadért, vagy hasznodra válna, ha tudatosabban tudnál részt venni a nehéz beszélgetésekben, akkor a Barátkozz a Helyzettel! workshopból szerintem sokat profitálhatsz. Nyisd meg a meghívómat, hogy kiderülhessen, mi dolgod van itt.

dr. Tihanyi Benedek
Élményjóga-oktató, kutatóorvos, meseterapeuta, testtudattréner
hírlevél, facebook page, vlog, e-mail
baratkozzatesteddel.blog.hu