tippek, élmények, vélemények a testi-lelki egészségről, jó közérzetről

Barátkozz a testeddel

Barátkozz a testeddel

Meditáció a Halottak napján: mit kapsz attól, aki már nincs?

2019. november 01. - Baratkozzatesteddel.blog.hu

Fejtsd meg velem, ha ez vonz: mit kaphatsz a Halottak napjától! Nézzünk rá együtt, hogy vagyunk a halottainkkal, és mit hozhat, ha figyelünk rájuk! Megosztom veled, hogyan alakult az évek során a Halottak napjának a szerepe az életemben, és hogy idén milyen felismerésekkel ajándékozott meg:

A töklámpástól a temetőig

A gyerekkorom eltelt anélkül, hogy részt vettem volna temetésen, a temetőbe se jártunk el, nem látogattunk sírokat. A töklámpások faragása jelezte csak évről-évre, hogy ezek a napok nem hétköznapiak.

Az elmúlt hat évben viszont különösen izgatni kezdett a családtörténet, részben egy testközpontú önismereti képzés kapcsán. Szerencsére mindkét szülőm velem van, és a kutatás első öt évében mind a négy nagyszülőm is velem volt. És bőséggel tudtunk beszélgetni mindarról, ami a felmenőimről a családi emlékezetben fennmaradt.

A Halottak napja egy alkalom lett a sok közül, amikor emlékezhetünk. A már ismert történeteket újramesélve megérthetjük őket másképp is, átélhetjük, hogy most mit jelentenek és üzennek nekünk. Új történetek juthatnak az eszünkbe. A beszélgetés perceiben pedig kézzelfoghatóan megélhetjük: mi még itt vagyunk egymásnak.

A felmenőim sírjait is elkezdtem látogatni a nagyszüleimmel. Idén először mentem el Kistarcsára, apukámmal, nagymamámmal és nagynénémmel, hogy felkeressem dédszüleim és dédmamám szüleinek a sírját. Miközben gyomláltunk és fazoníroztuk a borostyánost, mintha fizikailag törődtünk volna a halottakkal - és közben róluk beszélgetve mentálisan is.

 

Már személyesen ismerem mindegyik dédszülőmet

Ezzel a beszélgetéssel egy különös gyűjtemény lett teljes bennem. Mostanra mind a nyolc dédszülőmről vagy egy pontos képem, mindegyikkel lett egy személyes kapcsolatom (akkor is, ha csak egyetlen dédmamámmal találkoztam élőben). És több ükszülőm személyéről is kaptam szívbezárhatóan pontos képet, és mind a tizenhatukról vannak történeteim, vagy legalább egy-két információm.

A tanár, a háziasszony, a főmérnök, a varrónő, a földesúr, a masszőr és pedikűrös. Az iskolaigazgató, a molnár, a földműves, a textilboltos, az erdész. A hajlíthatatlan, a végtelenül kedves, a csodás táncos, a csavaros eszű, a humoros, az életet élvező, a türelmes, a szívós, a hányattatott, az üldözött, a sikeres. Történetek, amiket tudok, és amiket sejtek, arcok, akiket ismerek, és akikben néha magamra is ismerek. 

Meditáció a gyertyalánggal

Ma a Halottak napja reggelére egy gyertyát gyújtottam. A lángot nézve lassan elrévültem, és találkoztam néhány mondattal, ami fontos lett nekem:

 "A Föld megtart alulról, a hátán hordoz születésem óta.

Ahogy a felmenőimet is egész életükben a hátán hordozta.

Halálukkor pedig visszavette.

A Föld gyűjtötte egybe az anyagokat, amikből felépültünk. És hálás vagyok neki.

Az őseim gyűjtötték össze azt a tudást, ami lehetővé teszi, hogy éljek. És hálás vagyok nekik.

Évmilliók alatt csiszolták ki a genetikai tervet, amit követve felépítettem és működtetem magam.

 

Életeik hosszú sorával csiszolták ki azt tudást, amivel egy tájékozódási pontot adnak az élethez és a világhoz.

Történeteik, a szeretet, az agresszió, a gyönyör, a fájdalom, az érzelmek, gondolatok és kapcsolatok története beleivódtak a sejtjeimbe, velem vannak és hatnak rám.


A testemben érzem az örömeiket. Együtt örülök velük. Felzubog az öröm, felfoghatatlan, mennyit nevettek, szerettek, öleltek, törődtek ezek az emberek. Lelkesültek, szórakoztak, építettek, estek áhítatba, vigyáztak és védelmeztek, tanultak és pihentek. Együtt örülök velük.

És a testemben érzem a dühüket mindazért, amit elkövettek ellenük. A testemben érzem a szégyenüket mindazért, amit elkövettek. De nem dühöngök és nem szégyenkezek velük.

A düh és szégyen mögé nézek, és a vágyat látom, hogy bárcsak nem így történt volna. A fájdalom, szomorúság, gyász elodázását látom, a megmásíthatatlanság elutasítását. Odalépek a fájdalomhoz, a szomorúsághoz és gyászhoz, elidőzöm velük és elfogadom őket. Nem dühöngök és nem szégyenkezek a felmenőimmel. Történeteik az övék, és a megmásíthatatlan múlté. De együtt fájok velük.

Az együttörülés kapcsolódás. Az együttfájás kapcsolódás. Az együttérzés kapcsolódás, belsejében erőforrás. A halottak velem vannak, mögöttem állnak. Békét és szeretet érzek velük. Ünneplést. Végigmentünk együtt valamin. Tettünk egy lépést a múltból a jelenen át, az éber itt-és-moston át a jövő szabadsága felé.

Köszönöm a halottaknak, hogy rám hagyták az életet, és hogy mellettem állnak.

Köszönöm magamnak, hogy magam mellé álltam, nem az ő életüket élem, hanem a magamét.

Köszönöm az élőknek, hogy mellettem állnak, és támogatnak abban, hogy én én legyek, és hogy köszönetet tudjak mondani.

Köszönöm a Földnek, hogy összehozott minket.

A halottak megtanítottak, a halál az élet része.

Az élet a történelem része.

Az életet ajándékként kaptam, és ajándékként adom tovább.

A testem éltető anyagait és a tudásomat ajándékként kaptam, és akként adom tovább.

A jelen pillanatban itt van egyszerre múlt és jövő.

Az anyagban itt van egyszerre, aki volt, aki lesz, és aki van.

Együtt vagyunk. Összetartozunk."

 

A gyertya leég. Kimegyek az erkélyre a borostyántövekhez, amiket a sírról hoztam magammal. Megérintem a leveleiket, és azon tűnődöm, mennyiféle kapcsolat lehet a halottakkal, és a halottak napjával. Eldöntöm, hogy leírom ezt a történetet.

 

Egyrészről, hogy a halottak tanítását frissen megfogadva: továbbajándékozzam azt. Nem is azért, mert ezek a mondatok univerzálisan igazak lennének, és terjeszteni kéne őket. Talán inkább maga a lehetőség, hogy Halottak napján leülhetsz, magadba mélyedhetsz, és megkérdezheted őszintén magadtól: hogy is vagyok a halottaimmal? 

Másrészről, mert csak pár éve kezdtem el igazán ünnepelni ezt a napot. Rengeteg gondolat, hagyomány, szokás, és saját út vár még arra, hogy megismerjem és felfedezzem. Ezért, ha jó szívvel teszek, megkérlek, mesélj róla: te hogy vagy a halottakkal? És a halállal? Milyen ösvényeket ismersz vagy jársz, amik összekötnek velük? A kommentek közt a többi Olvasót is gazdagíthatod, ha személyesebbet írnál, megtalálsz a lenti utakon.

 

Kívánok mindenkinek pont olyan tartalmas és mély Halottak napját,
amilyenre most szüksége van!

 

dr. Tihanyi Benedek
Élményjógaoktató, kutatóorvos, meseterapeuta, testtudat tréner
hírlevél, facebook page, vlog, e-mail
baratkozzatesteddel.blog.hu

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://baratkozzatesteddel.blog.hu/api/trackback/id/tr1015277086

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása