A hét egyik legnagyobb port felkavaró híre szerint Kínában világra jött egy lombikbébi ikerlány pár, akiken embrió korukban génmódosítást hajtottak végre. Bár a hír igazságtartalmát még nem sikerült teljesen igazolni, a beavatkozást állítólag elvégző shenzheni egyetemi docens youtube híradását már több ezren megnézték, és rengetegen véleményezték is. 

A vox cikkéből megtudhatjuk, hogy a lányok génjében olyan módosítást végeztek, hogy génkészletük megegyezzen a HIV vírusának veleszületetten ellenálló egyének genetikai adottságával. Ezzel a beavatkozással elvileg őket is védetté tette a HIV vírussal szemben. Az információk szerint édesapjuk HIV pozitív volt, és nem szerette volna a gyerekeinek is továbbadni a kórt, ezért fogadta el a docens ajánlatát. 

Az egyik probléma az üggyel az, hogy az emberi génsebészet jelenleg egy kezdő fázisban lévő gyógyító eljárás, rengeteg bizonytalanság övezi,. Az eddigi eredmények szerint pl. daganatképződést, és más genetikai instabilitást okozhat a genetikailag módosított egyénekben, 

A másik probléma többek közt ebből fakad: szigorú nemzetközi egyezményekben a legtöbb ország (EU tagállamok, USA) vállalta, hogy megakadályozza az emberi embriókon való hasonló kísérletezést. Kína, bár nem vállalta magára ezeket a szigorú szabályokat, mégis elítélőleg áll az esethez, és a szülést segítő kórház, és a kutató egyeteme is elítéli az esetet (bár más források szerint sokaknak volt előzetes tudomása a folyamatról). 

Az érvelést, miszerint a HIV-fertőzött apa lányait ezzel a húzással a kutató megmentette a betegségtől, meggyengíti, hogy a HIV-nek ma már léteznek jó hatékonyságú, és elfogadott kezelési módjai, mint az antiretrovirális terápia. 

Az eset, akár igaz, akár nem, ilyen kérdéseket tol az arcunkba, többek közt:

• Mennyire bízhatunk meg a világ összes tudósában, hogy betartják azokat a szabályokat, amiket a döntéshozók és a közvélemény fontosnak ítél?
• Mi tehetünk, hogy egyes kutatók ne kockáztathassák emberek életét vagy akár az emberiségét - pl. a saját hírnevük növelésének, vagy egójuk fényezésének érdekében?
• Hogyan fogadnánk, ha a génsebészetről kiderülne, hogy biztonságos, és megnyílna a lehetőség eddig gyógyíthatatlan genetikai betegségek (mint pl. a cisztás fibrózis) gyógyítására is, de az emberi test (és akár tudat) nem-életmentő módosítására is? 
• (Vagy akár, filozofikusabb hangulatban: mennyi testi változáson eshetek át úgy, hogy még mindig önmagamnak érezzem magam? Ki vagyok én?)

Hasonlóan a mesterséges intelligenciát vagy a homeopátiát övező hasonló etikai-társadalmi kérdésekhez, ebben az esetben sem gondolom, hogy egy végső igazság létezik. Azt viszont igen, hogy minél jobban jellemzi egy társadalmat a szélsőségesen eltérő vélemények (pl. a génsebészetet ellenzők és támogatók), valamint a kölcsönös kíváncsiság, megértés, vita- és párbeszédkészség hiánya, az alacsony a tájékozottság és a felelősségvállalás... annál nagyobb társadalmi feszültséget fognak okozni a 21. század technológiai vívmányai.

És annál nehezebb lesz mindenkinek elfogadható és egységes szabályozást kialakítani az olyan kérdésekben, mint mennyire nyúlhatunk bele az emberek biológiájába, tekinthetünk-e jogokkal rendelkező személynek egy gép-alapú szervezetet, vagy mennyire vegyük komolyan az ökológiai jóslatokat és a fenntartható intézkedéseket. 

Úgyhogy.. olvasásra és véleménymegosztásra fel :)!

dr. Tihanyi Benedek
testtudat tréner, jógaoktató, kutatóorvos
hírlevél, facebook page, e-mail,
baratkozzatesteddel.blog.hu