tippek, élmények, vélemények a testi-lelki egészségről, jó közérzetről

Barátkozz a testeddel

Legendás jógás állítások és megszelídítésük

jógaórai fordulatok egy szkeptikus kutatóorvos jógaoktató szemszögéből

2018. december 04. - Baratkozzatesteddel.blog.hu

Képzeld el magad egy belvárosi szerda estén, egy körút menti jógastúdióban, egy jógaórán. A jógaoktató a különböző testgyakorlatokhoz úgy próbál kedvet csinálni, hogy elmondja, milyen jótékony hatást fejtenek ki a különféle belső szervekre, hogyan optimalizálja a hormonokat, és az agy működését. Hogyan reagálnál erre?

Ha szkeptikus vagy, a modern nyugati tudomány követője, akkor könnyű a dolgod: elengeded a füled mellett azokat a mondatokat, amik ingerelnék a benned lévő ténynácit. Vagy megfogadod, hogy nem jössz többé ide. Vagy általában: jógaórára.

Ha hithű jógás vagy, akkor szintén könnyű a dolgod: nem érdekel, hogy a modern nyugati tudomány alátámasztotta-e ezeket az állításokat. Szerinted az ősi indiai tudás is „tudomány”, csak másféle. És különben is, ha hiszel benne, akkor „be is vonzod” magadnak ezeket a jótékony hatásokat, hát erről szól a placebó is, nem?

Ha viszont hithű jógás vagy ÉS szkeptikus tudós egyszerre, akkor a dolgok bonyolultabbá válnak. Főleg, ha nem a jóga tanítványok egyikeként sakkozol, hová is tedd ezeket az infókat, hanem…
ha te vagy a jógaoktató!

 

Kutatóorvos jógaoktató vagyok. 12 éve keresem aktívan azt, hogyan lehet összeegyeztetni a jógát és modern tudományt (a továbbiakban röviden csak: tudomány). Tarts velem a cikkemben, ahol megosztok veled öt jógaórai mondatot, amik nagy fejtörést okoztak nekem. Elmesélem a történetemet is arról, milyen módszereket találtam ki a bennem élő vérszkeptikus és a jógahívő kibékítésére. A cikk végén pedig vértezd fel magad: mit tehetsz, ha az oktatód felidegesít az áltudományos mondataival?

 

Ezeket a mondatokat gyakorlatilag bármelyik jógaórán hallhatnád:

  1. „Az állat a mellkashoz hajtó, úgynevezett állzárat kialakító jógapózok (pl. gyertyaállás) közben a légzés ritmusában masszázst kap a pajzsmirigy, ez harmonizálja a működését, és a pajzsmirigyhormonokon keresztül az egész szervezet energiafolyamatait (energiaraktározás és –felhasználás) is egyensúlyba hozza.

A pajzsmirigy túl- és alulműködése esetén is az optimum felé visz az ilyen gyakorlat. „

Ezt fizikai szempontból nehéz értelmezni. Ha az állzár fokozná a nyomást a pajzsmirigyben, és ez a pajzsmirigyhormonokat „bepasszírozná” a véráramba (amit önmagában is nehéz elképzelni, mert a pajzsmirigy a hormonjait szigorúan őrzött, minden oldalról sejtek által határolt üregekben tárolja), akkor a pajzsmirigy túlműködésben szenvedőknek kártékony lenne a póz. Ez ellentétben áll azzal az állítással, hogy az állzár az optimális szintet állítja be.

Az lehetséges, hogy az állzár közbeni mély be- és kilégzés váltakozása egy váltakozó nyomást hoz létre a pajzsmirigyben, ami felpezsdítheti a szövetek vérkeringését. Az is lehetséges, hogy az állzár kivitelezése (ill. az őt „kötelezően” követő, a nyak első részét megnyújtó ellenpózok, mint a halállás) segít tudatosítani is kioldani a nyakban a hétköznapokban jelenlévő izomfeszültséget, segít olyan nyaki tartásmintákat megtanulni, amik lazábbak, a nyaki szervek vérkeringését (és beidegzését) felszabadítja.

De az, hogy a felpezsdült vérkeringés és beidegzés, vagy általában véve az állzáras pózok bármilyen hatást fejtenének ki a pajzsmirigyre… erre soha nem találtam tudományos kutatást.

2. Ez nagyjából igaz az összes többi feltételezett hormonharmonizáló pózra. Általános jógaórai modell, hogy egy póz által okozott hajlítás vagy nyújtás és a mély légzés kombinációja jótékonyan masszírozza egy mirigyet, így optimalizálja a működését, a hormonszintet.

  • „Az előrehajlások a hasnyálmirigyre hatnak (így az inzulinra is, ezzel kivédhetik a cukorbetegséget, vagy enyhébb esetben gyógyíthatják),
  • a fordított helyzetek (főleg ahol a nyak egyenes marad, mint a fejenállásban) az agyalapi mirigyre (számos többi mirigyet szabályozó mestermirigy) és a tobozmirigyre (az alvás-ébrenlét ciklust szabályozó melatonin hormon elválasztója)
  • a csípőt nyitó (pl. pillangóülés), az alhasat csavaró pózok (pl. gerinccsavaró póz) a nemi hormonokat (így a termékenységet, szexuális funkciókat) harmonizálják, a masszázson keresztül.”

Hiába kerestem, ezeket a mechanizmusokat igazoló tudományos kutatást sem találtam.

 

3. „A fejenállás során az agy vérkeringése felfrissül, ezért az elme feletti uralom erősödik, kitisztulnak a gondolatok, könnyebb összpontosítani.”

Az agy vérkeringését egy hihetetlenül pontos belső rendszer szabályozza, hiszen az agyi vérnyomás pár higanymilliméteres változása is végzetes következményekkel, agyi vizenyővel és halállal járhat. Abban a pillanatban, hogy az agyi vérkeringés felfrissülne, a szabályozó rendszer működésbe lép, összébb húzza az agyi ereket, és meggátolja, hogy több vér kerüljön az agyba, mint előtte.

Így érthetően nem találtam olyan kutatást, ahol a fejenállás fokozott agyi vérkeringéssel járt volna együtt, sem olyat, ahol a fokozott agyi vérkeringés nagyobb mentális kontrollt és összpontosítást okozott volna.

 

4. „Kultúránkban sokan állandóan megfeszített hasfallal élnek, hasizmaik egyszerre vannak berövidülve, és közben gyengék is. Olyan jógagyakorlatok, mint a hátrahajló gyakorlatok (pl. kobraállás), a hasi légzés, a zárak (bandhák), és hasizomforgatás (nauli) segítik elengedni ezeket a feszültségeket, ami jó hatással van az emésztésre, immunfunkciókra, közérzetre.

A fújtató légzés, illetve a hason végzett és az előrehajló ászanák (kitartott jógapózok) is a légzés ritmusában masszázst adnak a hasi szerveknek, ami feléleszti a „belső tüzet”, vagyis az emésztésért és a kórokozók elpusztításáért felelős belső erőt.”

A belek masszázsa valóban stimulálhatja a bélfal izmait arra, hogy dolgozzanak, és továbbítsák a béltartalmat. A munkájuk pedig tényleg megemelheti testhőt - hiszen, mint minden izom a testünkben, a bél izmai is a mozgáshoz felhasznált energia egy részét „veszteségként” hővé alakítják.

Az immunrendszer gyorsan fejlődő tudománya is felismerte az utóbbi években, hogy a tápcsatornának mekkora szerepe van az immunrendszer működtetésében, az immunsejtek kiképzésében arra, hogy megtanulják felismerni: mi a barát, mi az ellenség.

De az, hogy a jógaórán elhangzó fizikai magyarázatok közül talán a tápcsatornával kapcsolatosakat a legkönnyebb elhinnem, szemernyit se változtat a tényen, hogy ezeket igazoló kutatást sem találtam.

 

5. „Az ízületek bemelegítése és átmozgatása közben az ízületben lerakódott mérgek szabadulhatnak fel. A tisztító gyakorlatok (kriják, pl. orrmosás, gyomormosás, beöntés) pedig segítenek megszabadulni a testüregekben lerakódott káros anyagoktól, mérgektől.”

Ebben a magyarázatban ködös marad, mik is az emlegetett kártékony mérgek, amik lerakódnak. Így olyan mérésről se hallottam, ami valaha tesztelte volna ezt a modellt.

 

A legszebb csavar a történetben, hogy a jógagyakorlás a természettudományos eredmények szerint is képes hatni a hormonszintekre, az ízületekre és izmokra, az immunrendszerre, elhízásra, érelmeszesedésre, alvásra (sőt, a meditáció önmagában is képes ezek egy részére)… Csak épp vélhetően az érzelmi változásokon (pl. stresszcsökkenés) keresztül, amik idegrendszeri folyamatokon keresztül hatnak a test többi részére. Amikor egy oktató a szervek mechanikai masszírozására helyezi a hangsúlyt, akkor:

  1. Egyrészről tudományos nyelven állít tudományosan nem igazolt feltevéseket (ami súrolja, ha nem is meríti ki az áltudományosság fogalmát).
  2. Másrészről, eltávolít attól, hogy a jógagyakorlás lelki, érzelmi, és önismereti hatásaira figyeljünk. A mechanisztikus mondatok abba a hiedelembe ringathatnak, hogy elég „csak fizikailag gyakorolni” a hatások elérésért, és csökkenthetik az elköteleződést a jóga mentális gyakorlása és elmélyítése felé.
  3. Harmadrészt, táptalajt szolgáltat olyan félreértéseknek, hogy a testi panaszok mindegyikét meg lehet gyógyítani jógával, orvosi segítség nélkül (ld. a Homepátiáról és a Mindfulnessről szóló cikkeimet).

 

A mechanisztikus modelleket (a cikkben leírt ötöt, és másokat is) pályakezdő jógaoktatóként, gimnazista koromban én is lelkesen tanítottam. Intenzív pozitív élményeket szereztem a saját jógagyakorlásomban („energia-kisülés”-szerű élményeket, amikről a TEDx-en is meséltem), és könnyű volt elhinni, hogy a testi eufória minden betegséget távol tart, és meggyógyít. Szuper és megnyugtató érzés volt hinni ezekben a mondatokban, hát még másoknak is átadni!

Aztán, orvostanhallgatóként elkezdtem gyanakodni ezekre a mondatokra, kérdéseket tettem fel az orvosprofesszoroknak (akik elég furán néztek rám. „Hogyan is serkenthetné a pajzsmirigyet a gyertyaállás, kolléga?”).

Az orvosi egyetem alatt is tartottam jógaórákat, ebben a korszakban elmondtam ugyan ezeket a fizikai hatásokat, de mellé/elétettem, hogy a jógakönyvek szerint van ez így, és tudományosan nem bizonyították (még) be. És volt, amikor teljesen kerültem az efféle mondatokat, nehogy félrevezessek valakit.

Ahogy önismereti tréner lettem, és csatlakoztam az ország legjobb placebó-kutató laborjához, továbbfinomodtak a válaszaim az ellentmondásokra. A placebó kutatásokból tudjuk, hogy a hit, a remény, az optimizmus, a közösen vallott hiedelmek erősen befolyásolhatják a testi érzeteket (pl. képesek csökkenteni a fájdalmat, felnagyítani az eufóriát), vagy akár megváltoztathatják magukat a testi folyamatokat (pl. az immunrendszert). Így a dilemma tisztává vált, jógaoktatóként (legalább) két választásom van: mester legyek, vagy partner?

  • vagy belebújok a mester szerepbe, hívő tanítványaimnak kiadom a szuggesztiókat, akik, mivel hisznek bennem, azt fogják tapasztalni nagy eséllyel, amit mondok. A tekintélyemmel erősítem a placebó-hatást.
  • vagy inkább partneri kapcsolatot alakítok ki a tanítványokkal, és nem meggyőzni akarom őket, nem az igazság szószékéről beszélek mirigyekről és hormonokról. Hanem, egy szabad felfedezésre, képzeletjátékra hívom a jógázóimat. Figyeljék meg a saját testükben és elméjükben, mi történik, ha eljátszanak a gondolattal: a gyertyaállás hat a pajzsmirigyre.

Én az utóbbi attitűdben érzem magam kényelmesen és autentikusan oktatóként. Ezért a jógatanítványaim általában olyan emberek, akik szeretik a szabadságot, felfedezést, keresést, és jól tűrik az ezzel járó bizonytalanságot. Biztos vannak olyanok is, akik szeretnének inkább kész tényeket kapni, hinni, és az utolsó dolog, amire vágynak egy jógaórán, az a bizonytalanság. Nekik egy mester-típusú oktató óráján lehet, hogy könnyebb dolguk van.

Azon kapom magam, hogy ahogy építem le a kezdeti megmondós mester színezetét a jógaoktató szerepemnek, úgy egyre nagyobb teret tudok adni a tanítványaimnak a felfedezésre. Nem kell megmondanom mindig, hogy melyik gyakorlat melyik szervünkre hogyan hat. Néha kifejezetten afelé kísérem őket, hogy építsék fel a jógapózt, majd koncepciók nélkül kezdjék megfigyelni, mi történik bennük, milyen érzetek, belső élmények jönnek fel maguktól. Sokszor annak is hatalmas ereje van, ha „csak” odafigyelünk egy testrészünkre, tudatosítjuk, hogy létezik, működik – ami lehetőséget ad arra is, hogy hálát érezzünk a test felé, és összebarátkozzunk vele.

Néha adok kapaszkodókat („ha akarod, most figyelhetsz a pajzsmirigyedre, elképzelheted, hogy a légzés ritmusában megnyugszik”), de hangsúlyozom, hogy ezt el is engedhetik a fülük mellett, ha most nem ez kéri a figyelmüket. És ami nekem most a legfontosabb: nem lehet előre, sémaszerűen és statikusan lefektetni, hogy melyik az üdvözítő út. Ezért majdnem minden óra végén szánok bőséges időt a visszajelzésekre, hogy „megtanulhassam a tanítványaimat”, és megsejthessem, a következő órán vajon melyik típusú kísérési módból mennyit igényelnek az oktatójuktól.

Mert hát… az Igazságon tapasztalat nélkül izmozni fárasztó lehet. A befele figyeléssel és a képzelettel szerezni magamról újabb és újabb élményeket pedig: csodásan felszabadító.

  

TIPP: Ha jógázóként jógaórán vagy, és a tanár bizonyos mondatai gyanakvással töltenek el, akkor emlékezhetsz:

  • A jógaoktató nem közvetít mindenkire érvényes univerzális igazságot. Nem vagy hibás, ha nem értesz vele egyet.
  • A mondatait hallgathatod úgy, mint egy ember (vélhetően jó szándékú) ajánlatát. Dönthetsz úgy, hogy megfogadod, vagy dönthetsz úgy, hogy nem.
  • Érdemes az óra után feltenned a kérdéseidet, és tesztelni, mit bír el a jógaoktató, hogyan kapcsolódik hozzád.

 

 Ha olyan jógát keresel, ahol a benned lakó szkeptikus is kényelmesen érzi magát, várlak szeretetettel az Élményjóga csoportos és egyéni foglalkozásain.
Ha pedig ismerősödet ajándékoznád meg Élményjógával, válogass a különféle utalványaim és a közelgő csoportok közt!

dr.Tihanyi Benedek
testtudat tréner, jógaoktató, kutatóorvos
hírlevél, facebook page, e-mail,
baratkozzatesteddel.blog.hu

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://baratkozzatesteddel.blog.hu/api/trackback/id/tr714425960

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.