tippek, élmények, vélemények a testi-lelki egészségről, jó közérzetről

Barátkozz a testeddel

Barátkozz a testeddel

Testi tudatosság és egészség 2.

a testi érzetek szerepe az egészség és betegség felfedezésében, megélésében és kezelésében

2018. március 01. - Baratkozzatesteddel.blog.hu

Előző bejegyzésem folytatásaként álljon itt további 5 mód, ahogy a testi tudatosság hatékonyabbá teheti az egészségmegőrzést és gyógyítást:

  1. Integrált gyógyászat: A nyugati és a komplementer medicina egységes keretbe foglalása sürgető egészségügyi feladat, hisz a gyógymódok gombaként szaporodnak, miközben a szakmai szakadék miatt a betegek magukra maradnak abban, hogy az adott problémájukra melyik megoldás a megfelelő, hogyan lehet "keverni" őket. Ha a gyógyítást a testtudatosság nézőpontjából értelmezzük, akkor minden gyógymód egyenrangú, melyek közül a beteg a saját érzéseiből és élményeiből kiindulva szabadon választhat. Ez egy  közös nyelvet biztosít a különféle gyógyítók számára, a kiinduló ponttá a beteg érzetei és tapasztalatai válnak. Ez lehetővé teszi az egymástól eltérő gyógyító megközelítéseknek, hogy egységes csapatként (multidiszciplináris team: orvosok, pszichológusok, gyógytornászok, természetgyógyászok, szociális munkások, vallási segítők stb…) dolgozzanak a gyógyulásért.
  2. Fejleszthetőség, módszerek: Bár a kultúránkban uralkodó nézet a test-lélek dualizmus, ezen belül a test alsóbbrendűsége, mely legalább Platónig visszanyúlva a középkoron és Descartes-on át napjainkig áthatja az európai gondolkodásmódot, a testtudatosság mégis egy mindnyájunkban jelenlévő és fejleszthető képesség. A test-lélek szoros kapcsolatának, sőt egységének modellje nyugaton is jelen van, kisebb körökben jelen is volt. Ez a nonduális szemlélet terjedni is látszik, részben a keleti vallások, spiritualitás és filozófia hatására. Valószínűleg a keleti mozgásformákból (jóga, tai chi, küzdősportok) terjedt el a többi sportban is a testtudatosság felhasználása (tánc, aerobic, futás és egyéb versenysportok), így lett a testmozgás az egyik legszélesebb körben elérhető testtudat-fejlesztő lehetőség. Az értéksemleges testi figyelem alappillére és hozadéka a meditációnak, így a belőle eredő, a nyugati pszichoterápiákban virágkorát élő mindfulness-nek is. A módszer kulcseleme egy jellegzetes tudatállapot, egy ítéletmentes, elfogadó attitűd a jelenségek felé, éber tudatos jelenlét az itt-és-mostban. Célzottan fejlesztik és használják az önismereti folyamatokhoz a különböző szomatopszichoterápiás módszerekben, pl. fókuszolás, haptonómia, szomatodráma, és része a különböző relaxációs terápiáknak is. Kíváncsian várhatjuk a közoktatásba szeptembertől bevezetett relaxáció és meditáció ez irányú hatását.
    Fontos megemlíteni, hogy a testtudatosság fejlesztéséhez terápiás mélységű munkára lehet szükség akkor, amikor a belső jelzések elnyomása egy régóta (gyermekkortól fogva) használt, kényszeres stratégia, ami, habár korántsem kielégítő, mégis nehéz lehet segítség nélkül bővíteni a megoldások eszköztárát.
  3. Segítő(bb) szakma: A testtudatosság nemcsak a kifejezetten ezt célzó módszerekkel fejleszthető, hiszen minden betegség és terápiás folyamat egy lehetőség a kiaknázására. A beteg legjobban akkor tanulhatja meg a nyitottságot a teste felé és az onnan jövő jelzések felhasználását, ha a gyógyítójának attitűdjét veheti példaként. Eme tanítói szerepen túl mi haszna származhat az orvosnak a saját testtudatosságának fejlesztéséből? A gyógyítók ismereteiket nemcsak az exteroceptív (látási, hallási) memóriában tárolhatják, hanem a testi emlékezetükben is. Így a diagnózis felállításában és a terápia választásában támaszkodnak a beteg tünetei és vizsgálati eredményei által felidézett saját testérzeteikre is, melyek fontos szereplői az ún. belső megérzéseknek, zsigeri intuíciónak. Ezek elérhetősége a testtudatosságon keresztül fokozható. Mikor a gyógyítók a betegek tüneteivel találkoznak, a bennük fellépő testi érzeteket megengedve és tudatosítva: a) azon túl, hogy mozgósítják testi tudásukat, b) felismerhetik, hogy azok mások folyamatainak visszatükröződése bennük, nem saját vészjeleik (így csökkentve a szakmában nem ritka hipochondriát), c) elfogadóbban fordulhatnak a beteg felé, miközben teljesebbé tehetik az empátiát. Ez egy bensőségesebb, emberibb, kevésbé elidegenedett munkamódot tesz lehetővé, ami erősíti a hivatástudatot és véd a kiégés ellen.
  4. A gyógyítás elsajátítása: A tanulásban és az emlékek rögzítésében az érzelmek fontos szerepét igazolták. A tanulmányi és későbbi szakmai ismeretek rögzítésében és rendezésében fontos mankó lehet, ha a látott-hallott-olvasott információk mellé társulnak a testi érzetek, megengedik a gyógyító-jelöltek, hogy egész lényükhöz kapcsolódjanak a külső adatok. Pl. az orvosi egyetemen, az alapozó tárgyak örömteli rácsodálkozást jelenthetnek saját testünkre, hisz megmutatják az egészséges ember felépítését és működését. A későbbiekben, a patológiás jelenségekkel foglalkozva is erősíti az emléknyomok tárolását a hozzájuk fűződő érzelmi válaszunk: azért találkozunk velük és engedjük meg, hogy visszatükröződjenek a testünkben, azért fontos ismernünk a terápiás eszköztárat, hogy szakmai kompetenciánk képessé tegyen minket a segítségnyújtásra.
  5. Társadalmi változás: A gyógyítók a hozzájuk fordulók kezeléséhez elsősorban a személy szintjén keresnek okokat és megoldásokat. Egy korábbi cikkünkben leírtuk, hogy a jelenlegi társadalmi körülmények önmagukban elegendőek lehetnek a testi és lelki egyensúlyvesztéshez. Az evolúciós medicina tudománya folyamatosan fedezi fel, mik azok az elemek a modern életmódunkban, amik annyira eltérnek az optimumtól, hogy már alig győzünk alkalmazkodni hozzájuk. Mozgás. Pihenés. Táplálkozás. Kapcsolódás másokhoz és a transzcendenshez. Az alkalmazkodóképesség kimerülése rossz közérzethez és betegségekhez vezet. Innen nézve a kép úgy fest, hogy a kőkorszaki mezőgazdasági forradalommal létrehoztunk és azóta is fenntartunk egy olyan civilizációt, ahol magától értetődő a rossz közérzet, a túlhajszoltság és a feltöltődés hiánya. Ahol a "szekér továbbtolásáért" inkább természetesnek vesszük és elnyomjuk a test jelzéseit. A kultúránk szűrűjén át nézve életmódunk a legfejlettebb és legtökéletesebb. A testi tudatosság leveszi ezt a szemellenzőt, és megmutatja, hogy a civilizáció és a velejáró életmód fenntartása a legtöbb tagja számára mennyi áldozattal, vagy akár szenvedéssel jár, hogy a civilizált létforma nemcsak az ökoszisztémát fenyegeti, hanem a saját egészségünket is. Ez egyrészről segíthet elfogadni a betegségeket, hiszen cáfolja azt a mítoszt, hogy "a betegségemért csak én vagyok a hibás, az én gyengeségem okozta". Másrészről a testi tudatosság erőt és motivációt adhat, hogy a megszokottól eltérő elemeket vigyünk bele az életmódunkba (testmozgás vagy épp a Slow mozgalom). Harmadrészt, a távolabbi víziók szintjén, inspirálhat egy társadalmi változást, ami révén fenntartható közösségek és kultúrák alakulhatnak ki (ld. pl. Nick Totton faluja) - fenntartható az ökoszisztéma, a társadalom, de a testi-lelki egészség szintjén is. 

Összegezve, a testtudatosság szerepet játszik az egészség megőrzése és helyreállítása terén, segíti a gyógyító munkáját, véd a kiégés ellen, segít integrálni a különféle (komplementer és konvencionális) gyógymódokat, és inspirálhatja a társadalmi változást a fenntarthatóság felé.

Ha a fenti meglátások elgondolkodtatták (vagy csupán szórakoztatták) a kedves Olvasót, a cikk elérte célját. Üdvözlök minden visszajelzést, termékeny párbeszédet, közös továbbkutakodást a kommentekben.

dr. Tihanyi Benedek
testtudat tréner, jógaoktató, kutatóorvos
face page, face groupe-mailhírlevél
baratkozzatesteddel.blog.hu 

A bejegyzés trackback címe:

https://baratkozzatesteddel.blog.hu/api/trackback/id/tr4913689020

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása