ismeretterjesztés, élménymegosztás a testi-lelki egészségről, jó közérzetről

Barátkozz a testeddel

Érzed az energia áramlását?

2018. február 14. - Baratkozzatesteddel.blog.hu

Tartsd a tenyereidet egymás felé. Figyeld meg, érzel-e valamit bennük vagy köztük. Megpróbálhatod lassan mozgatni őket, körözve, vagy közeledve-távolodva. Megfigyelheted azt is, hogyha néhány nagy karkörzés vagy mélylégzés után figyelsz oda, akkor mi változik.”

Az emberek egy része, pusztán attól, hogy egyes testrészeire figyel, különböző testérzeteket (pl. bizsergés, melegség, nyomás) észlel. Alsós koromban a szünetben az osztálytársaimmal az iskola hátsóudvarán játszottunk, ekkor mutatta meg nekem először Fanni osztálytársam ezt a tenyeres-trükköt. Én akkor egy mágneses taszítást és bizsergést éreztem. Azóta sok helyen, honlapon hallottam már erről az önkísérletről, többnyire valamilyen komplementer módszer (pl. természetgyógyászat) képviselőjétől, akik valamiféle életerő (energia, prána, csí) létezésének a közvetlen bizonyítékaként értelmezik a jelenséget. Amikor később gimiben elkezdtem jógázni, nekem is erős és kellemes bizsergés élményeim voltak, főleg a relaxációk közben. Az orvosi egyetemen aztán bajban voltam, mert abban a közegben a komplementer módszerekben használt energia szót nem igazán tudják értelmezni. A mai napig nem találtam olyan kísérleti beszámolót, ami tudományos módszerekkel mutatott volna ki azonnali biológiai változást a energiát áramoltató gyakorlókban. Így az energia-élményeket se tudják nagyon hova tenni, legjobb esetben is csak placebóként, “ha a betegnek jó, és nem árt, akkor minek romboljam szét a hitét” megközelítéssel intézik el.

Pedig nekem nagyon intenzív energia-élményeim voltak, amikből sok töltődést és örömöt merítettem, fúrta tehát az oldalamat, hogyan lehetne az orvosok és tudósok számára is érthetően megfogalmazni, mit neveznek energiának a komplementer nyelvezetben, hogy a jelenleg erősen kettészakadt konvencionális (nyugati orvosi) és komplementer (természetgyógyász, keleti orvoslás) gyógyaszatot közelebb hozhassuk, és integráltabb, hatékonyabb ellátást adhassunk a rászorulóknak? Ebben a cikkben arról számolok be, mire jutottunk ezzel a kérdéssel az elmúlt 5 évben az ELTE Ádám György Laborjának pszichobiológiai kutatócsoportjával.

A figyelemmel együtt jelentkező testi érzetek megértésében egy fontos kulcs felismerni, hogy a legtöbb szenzoros csatornánkon folyamatosan van egy háttérzaj, a fülünkben olykor hallhatunk egy halk zúgást, a szemünkkel sötétben is láthatunk színeket, mozgó alakokat. Ugyanígy a testünkből is állandóan érkeznek információk: szívverés és pulzus, légzés, a testhő apró ingadozásai, az izmok feszültségi állapota. Ezeket a háttérzajokat az idegrendszer a további feldolgozási állomásokon kiszűri, hogy minél több figyelmi kapacitás maradjon a releváns információkra. Amikor a figyelmünket mégis rájuk irányítjuk, akkor kiugranak a háttérből az előtérbe, és tudatosulhatnak.

A bizsergés élményt, az energia-beszámolókban egyik leggyakrabban emlegetett érzetet viszont nem ennyire könnyű hová tenni, hiszen nincsen se külön bizsergés-érzekelő receptorunk, se idegeink. A nyitott kérdésre, hogy minek a bizsergését érezzük ilyenkor, egy egzotikus keleti fűszer, a szecsuáni bors segítségével tudtak választ adni a kutatók.

Megfigyelték ugyanis, hogy emberekben a szecsuáni bors rágcsálásakor bizsergő-érzés terjed szét a szájban, és egerek is valami hasonlót érezhetnek, ha a bors kivonatával itatják őket, hiszen ilyenkor dörgölni kezdik magukat, ill. több vizet isznak. A kutatások során sikerült elkülöníteniük azt a kémiai összetevőt, ami a bizsergető hatásért felel: az alfa-szansúlt. Később, alfa-szansúllal végzett kísérletekkel sikerült megerősíteniük, hogy nincsenek speciális bizsergésérző idegek. Ehelyett azt találták, hogy az alfa-szansúl sokféle, a bőrben található érzőidegben vált ki szabálytalan tüzeléssorozatot, amit a központi idegrendszer bizsergésként kódol. Ezek a szabálytalan tüzelések jelennek meg zsibbadás alatt, elektromos ingerlés hatására (ld. laposelem a nyelvre) és az idegek működészavarakor jelentkező furcsa érzetek (paresztéziák, tipikusan bizsergés, zsibbadás, fájdalom) közben is. Megfigyelték azt is, hogy a testben lévő érző idegek néha spontánul is mutatják ezt a szabálytalan tüzelést: egyrészt a test állandó élettani folyamatai, másrészt az idegsejtek saját működése is el tudják indítani. Sőt, ilyesfajta spontán tüzelés az agyban is előfordul, tehát az érzőrendszer több szintjén is lehet egy állandó bizsergés-háttérzaj, amit csak akkor észlelünk, ha tudatosan odafigyelünk rá.

A figyelem, és a testi érzetek erősségének egyik legfontosabb meghatározója az, hogy az adott érzet mennyire fontos, releváns a számunkra. Egyrészről, ha olyan érzetet észlelünk a testből, amihez negatív érzések és gondolatok (pl. félelem) kapcsolódnak, pl. a tenyér bizsergését valaki úgy értelmezi, hogy az egy betegségnek a jele, akkor egy ördögi körben egy spontán, mindig jelenlévő testi érzetet felnagyítódhat, fokozva a félelmet, ami viszont erősíti a figyelmet a testrészre, és így az érzet erősségét vagy gyakoriságát... Persze, néha a bizsergés-érzet tényleg lehet egy betegség jelzője, ugyanakkor ez az ördögi kör a pszichoszomatikus betegségek kialakulásának egyik elfogadott modellje is.

A komplementer, energiával dolgozó módszerekben szintén külön figyelmet kapnak a testi érzetek, ám különös mód náluk gyakran pozitív jelentéssel ruházzák fel, és ez szintén egy önerősítő, viszont “angyali” kört indít be. Pl. ha a tenyér bizsergését valaki úgy értelmezi, hogy az az életerő szabad áramlásának a jele, feltöltőnek, nyugtatónak, sőt, gyógyítónak gondolja, akkor a pozitív elvárások fogják fokozni a figyelmet, és az érzet erősségét vagy gyakoriságát. Furának tűnhet, de pl. az akupunktúrás kezeléseknél figyelték meg, hogy ott gyakran a fájdalom érzet is pozitív értelmezést kap, a tisztulás, változás, gyógyulás jelének veszik. Mindezek a pozitív elvárások erősíthetik a placebó-hatást, ami főleg a fájdalom és pszichés zavarok esetében, de más betegségekben, és az egészségmegőrzésben is fontos (ön)gyógyító tényező lehet. Az elvárások, értelmezések az érzet típusát is befolyásolják: egy elmés kísérletben a résztvevők ujjbegyét egy rezgőlapra helyezték, az első harmaduknak előzetesen azt mondták, hogy egy kellemes érzetre számítsanak, második harmaduknak, hogy kellemetlenre, az utolsó harmadnak pedig nem mondtak semmit előre. Az első csoport azt mondta, hogy bizsergést érzett, a második, hogy fájdalmat, a harmadik pedig, hogy rezgést.

Egy különös jelenségnek, a zenei csúcsélményekkor jelentkező bizsergésnek, borzongásnak a tanulmányozása kapcsán felfedezték, hogy nemcsak kellemes külső élmények, hanem belső pozitív gondolatok, képek, fantáziák önmagukban is képesek aktiválni az agy örömszerző, jutalmazó pályáit, amik pl. az éhség, szexuális vágy kielégülése, vagy élvezeti szerek fogyasztásakor is bekapcsolnak. Ilyenkor nemcsak az agyban szabadulnak fel “örömhormonok”, hanem a test szerveit, szöveteit szabályozó vegetatív idegrendszeren keresztül az egész test működése megváltozhat. Tehát az energia-élmények közben nemcsak egyszerűen ráfókuszálunk a mindig jelenlévő háttérzajokra, hanem adott esetben a gondolati-érzelmi változáson keresztül a testünkben is változásokat hozunk létre, amik a testi érzetek megjelenéséhez vezetnek.

Az energiaáramlás fokozását sokszor tudatos izomlazítással, relaxációval érik el. A testi érzetek az izomfeszültséggel érdekes, kölcsönösen gátló kapcsolatban állnak: az izmok mozgatása vagy megfeszítése az idegrendszer több szintjén is gátolja az adott testrészből jövő érzeteket. Másrészről a tartós izomfeszültség gátolhatja az adott testrészben a vérkeringést, az izomblokk feloldása után (vagy épp egy testgyakorlat utáni pihenésben) felpezsdülő vérkeringés pedig aktiválhatja az érzősejteket. Tehát a testi érzetek (pl. bizsergés, melegség) felerősödése egy visszajelzés is lehet arról, hogy az adott testrészben relaxáció történt. A relaxáció gyakorlásával a lazító szándék automatikussá válhat, és habár egy gyakorló azt éli meg, hogy ő csak egyszerűen odafigyelt egy testrészére, valójában tudattalanul aktiválta a lazító mechanizmusokat.

Összefoglalva, a testi figyelemmel együttjáró kellemes testi érzetek egyrészről a test életműködéseit jelző, általában a háttérben maradó információk előugrása, másrészről viszont a testtel kapcsolatos pozitív gondolatok és érzések, vagy a lazítás testi megnyilvánulásai is lehetnek. Ezek egymással is körkörös kölcsönhatásba léphetnek, pl. “a tenyeremre figyelve érzékelem a bizsergést, és arra gondolok, de jó, hogy a tenyerem sejtjei élnek és működnek, ennek örülni kezdek, az öröm élménye szétárad a tenyeremben vagy a testemben, ez segít kiengedni a feszültségeket, amik tovább erősítik a testi érzeteket... és mindezt értelmezhetem úgy is, hogy az energia áramlását fokoztam a figyelmemen keresztül”. Ezzel az energia-élményeknek egy olyan pszichobiológiai modelljét kapjuk, ami megkerüli azt a, nyugati tudományt a komplementer gyógyászatot szétszakító kérdést, hogy most akkor végülis van-e életerő, energia, és ha igen, akkor hogyan lehet mérni.

Ahogy láttuk, a fokozott testi figyelemnek lehet negatív kimenetele is, hogyha egy katasztrofizáló értelmezéssel alaptalan félelmet generál. Itt az alaptalan szó hangsúlyos, hiszen ha a testi figyelem egy olyan negatív érzést mutat meg, ami később egy betegség előjelzőjének bizonyul, amit így időben megelőztek vagy kezeltek, akkor a félelem pozitív szerepet játszott. S noha a testi figyelmen keresztüli energia-gyűjtésnek, a testben való töltődésnek is megvannak a peremfeltételei és korlátai, egy olyan belső mechanizmusról van szó, amihez nemcsak egész életünkben rendelkezésre áll az egyik legfontosabb eszköz (az eleven testünk) , hanem aminek a használata tanulható és fejleszthető is.

dr. Tihanyi Benedek
önismereti tréner, jógaoktató, kutatóorvos
baratkozzatesteddel.blog.hu
facebook, e-mail, hírlevél

 

A bejegyzés trackback címe:

http://baratkozzatesteddel.blog.hu/api/trackback/id/tr4713635858

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.